Pesti Srácok

Láthatóvá vált forgatókönyvek, amelyekből sosem készült film

Neves filmes alkotók megvalósulatlan forgatókönyvei olvashatók egy nemrég indult könyvsorozatban. A Láthatatlan filmtörténet című széria egyik friss kötetében Sára Sándor két ilyen munkája szerepel.

MTI

"Nem megszokott, hogy a forgatókönyvek megjelenjenek, bár előfordul. Ezek a kötetek nyilvánvalóan nem fognak kiváltani általános érdeklődést, de egy szűkebb kör számára, akik a filmmel foglalkoznak, filmklubokba járnak, filmet tanítanak, érdekesek lehetnek ezek a könyvek" - mondta Sára Sándor az M5 kulturális csatorna Hétvégi Belépő című szombat délelőtti műsorában.

PestiSracok facebook image

Mint kifejtette, ami nem valósult meg, az ugyanúgy része egy alkotó munkásságának, mint ami megvalósult. A Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Magyar Művészeti Akadémia közös könyvsorozatában most megjelent kötetben Sára Sándor és Dobai Péter közös munkája, a Dear India, illetve a Kardos Istvánnal együtt készült Transzszibériai álom olvasható. A Dear India Amrita Sher-Gil magyar-indiai festőnő életét dolgozza fel, a Transzszibériai álom pedig egy tragikus gulágtörténetet idéz fel.

Az irodalmi szöveg alapján készült Dear India azért nem valósulhatott meg, mert nem volt rá elég pénz. Indiai-magyar koprodukcióban dolgoztunk rajta, az indiai fél állta is a költségek felét, a másik felét sajnos nem tudtuk Magyarországon összeszedni rá. A Transzszibériai álom inkább technikai jellegű forgatókönyv. A téma a kelet-európai gulág, amiről sok dokumentumfilm készült, de azért akartam játékfilmet is, mert az külföldön is be tudta volna mutatni az ott elég ismeretlen történetet - mondta Sára Sándor.

Megjegyezte, hogy a magyar filmek forgatókönyveit a filmtudományi intézet tárolja, ott ezek elérhetőek. A Láthatatlan filmtörténet című sorozat másik most megjelent kötete Szőts István Tetemrehívás című forgatókönyve.

Fotó: www.filmtekercs.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.