Pesti Srácok

Láthatóvá vált forgatókönyvek, amelyekből sosem készült film

Neves filmes alkotók megvalósulatlan forgatókönyvei olvashatók egy nemrég indult könyvsorozatban. A Láthatatlan filmtörténet című széria egyik friss kötetében Sára Sándor két ilyen munkája szerepel.

MTI

"Nem megszokott, hogy a forgatókönyvek megjelenjenek, bár előfordul. Ezek a kötetek nyilvánvalóan nem fognak kiváltani általános érdeklődést, de egy szűkebb kör számára, akik a filmmel foglalkoznak, filmklubokba járnak, filmet tanítanak, érdekesek lehetnek ezek a könyvek" - mondta Sára Sándor az M5 kulturális csatorna Hétvégi Belépő című szombat délelőtti műsorában.

PestiSracok facebook image

Mint kifejtette, ami nem valósult meg, az ugyanúgy része egy alkotó munkásságának, mint ami megvalósult. A Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Magyar Művészeti Akadémia közös könyvsorozatában most megjelent kötetben Sára Sándor és Dobai Péter közös munkája, a Dear India, illetve a Kardos Istvánnal együtt készült Transzszibériai álom olvasható. A Dear India Amrita Sher-Gil magyar-indiai festőnő életét dolgozza fel, a Transzszibériai álom pedig egy tragikus gulágtörténetet idéz fel.

Az irodalmi szöveg alapján készült Dear India azért nem valósulhatott meg, mert nem volt rá elég pénz. Indiai-magyar koprodukcióban dolgoztunk rajta, az indiai fél állta is a költségek felét, a másik felét sajnos nem tudtuk Magyarországon összeszedni rá. A Transzszibériai álom inkább technikai jellegű forgatókönyv. A téma a kelet-európai gulág, amiről sok dokumentumfilm készült, de azért akartam játékfilmet is, mert az külföldön is be tudta volna mutatni az ott elég ismeretlen történetet - mondta Sára Sándor.

Megjegyezte, hogy a magyar filmek forgatókönyveit a filmtudományi intézet tárolja, ott ezek elérhetőek. A Láthatatlan filmtörténet című sorozat másik most megjelent kötete Szőts István Tetemrehívás című forgatókönyve.

Fotó: www.filmtekercs.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

A magyar poptörténet feledésbe merült arcai (III. rész) – Ihász Gábor és a legnagyobb zenész-sztori a Kádár-rendszerből

Magyar ugar 2023 október 3.
Az egykor szebb napokat megélt, nem csak elhunyt, de mára méltatlanul kissé elfeledett zenei előadók sorában eddig Uhrin Benedek és Flipper Öcsi került sorra. Előbbiről azt írtam, hogy egy „anomália” volt, hiszen valójában semmi nem predesztinálta volna arra, hogy sikeres zenei előadó legyen, ám ez, ha csak rövid időre is, de mégis megtörtént. Utóbbi viszont igazi zenei-színpadi embernek született, gargantuálisan nagy sztár kellett volna, hogy legyen, és egy rövid ideig tényleg ott is volt a csúcson, de önsorsrontó hajlamai sajnos átvették az irányítást az élete fölött, és 46 évesen maga mögött hagyta ezt a világot.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.