Pesti Srácok

Láthatóvá vált forgatókönyvek, amelyekből sosem készült film

Neves filmes alkotók megvalósulatlan forgatókönyvei olvashatók egy nemrég indult könyvsorozatban. A Láthatatlan filmtörténet című széria egyik friss kötetében Sára Sándor két ilyen munkája szerepel.

MTI

"Nem megszokott, hogy a forgatókönyvek megjelenjenek, bár előfordul. Ezek a kötetek nyilvánvalóan nem fognak kiváltani általános érdeklődést, de egy szűkebb kör számára, akik a filmmel foglalkoznak, filmklubokba járnak, filmet tanítanak, érdekesek lehetnek ezek a könyvek" - mondta Sára Sándor az M5 kulturális csatorna Hétvégi Belépő című szombat délelőtti műsorában.

PestiSracok facebook image

Mint kifejtette, ami nem valósult meg, az ugyanúgy része egy alkotó munkásságának, mint ami megvalósult. A Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Magyar Művészeti Akadémia közös könyvsorozatában most megjelent kötetben Sára Sándor és Dobai Péter közös munkája, a Dear India, illetve a Kardos Istvánnal együtt készült Transzszibériai álom olvasható. A Dear India Amrita Sher-Gil magyar-indiai festőnő életét dolgozza fel, a Transzszibériai álom pedig egy tragikus gulágtörténetet idéz fel.

Az irodalmi szöveg alapján készült Dear India azért nem valósulhatott meg, mert nem volt rá elég pénz. Indiai-magyar koprodukcióban dolgoztunk rajta, az indiai fél állta is a költségek felét, a másik felét sajnos nem tudtuk Magyarországon összeszedni rá. A Transzszibériai álom inkább technikai jellegű forgatókönyv. A téma a kelet-európai gulág, amiről sok dokumentumfilm készült, de azért akartam játékfilmet is, mert az külföldön is be tudta volna mutatni az ott elég ismeretlen történetet - mondta Sára Sándor.

Megjegyezte, hogy a magyar filmek forgatókönyveit a filmtudományi intézet tárolja, ott ezek elérhetőek. A Láthatatlan filmtörténet című sorozat másik most megjelent kötete Szőts István Tetemrehívás című forgatókönyve.

Fotó: www.filmtekercs.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.