Az 1956-os Széna téri harcok lyukas zászlója a Nemzeti Múzeum új kiállításán

A zászló útja - '56 emlékére címmel nyílt időszaki kiállítás hétfőn a Nemzeti Múzeumban, ahol november 4-ig látható az a nagyméretű, közepén lyukas magyar zászló, amely az 1956-os októberi forradalomban a Széna téri harcok helyszínén lobogott.

MTI

"A három, hajdani felkelő által a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott, ezzel közkinccsé váló relikviával és annak történetével ismerkedhetnek meg a látogatók a tárlaton" - emelte ki Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, a kiállítás hétfői megnyitóján. "Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról való megemlékezés még mindig az építkezés stádiumában van" - mondta, hozzáfűzve, hogy az emlékhelyek létrehozása mellett "a közös befogadás számára elérhetővé váló rekvizitumokkal, relikviákkal, mind közelebb kell hoznunk a jelenünkhöz a forradalmat leverők által sokáig eltitkolni, meghamisítani igyekezett eseményeket".

Felidézte, hogy a zászlót, a Széna téri felkelők legendás parancsnoka, Szabó bácsi vitte magával a térre. A forradalom vérbefojtásakor Kellner Lajos Széna téri forradalmár a derekára csavarva menekítette ki az országból a lobogót, hogy az emigráció éveiben újra felbukkanjon olyan helyeken, ahol Kádár János és képviselői megjelentek. "Emlékeztetve őket arra, hogy bár a forradalmat vérbe fojtották és a nép hallgat, nem mindenki felejt" - mondta.

A rendszerváltás után a zászló hazakerült, hogy az itthoni megemlékezések egyik állandó főszereplője legyen, majd Kellner Lajos végakarata szerint a Nemzeti Múzeumba került.

"A zászló útja tárlat méltó nyitánya a forradalomról és szabadságharcról való holnapi megemlékezéseknek, a Széna téri lyukas zászló pedig megbecsült kincse lesz nem csak a nemzet múzeumának, de immár a magyar népnek is" - mondta az államtitkár.

Minden forradalomnak megvannak a maga jelképei: ilyen volt 1848-ban a huszárcsákó vagy a Kossuth-címer, 1956-ban pedig a középen lyukas magyar zászló, amely kiemelkedik a jelképek közül - fejtette ki Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A zászló közepéből kivágott Rákosi-címer helyén a lyuk "a nemzet kitépett szívét" jelképezte, a kommunista uralom alatti megaláztatásra, meghurcoltatásra emlékeztette az embereket - fűzte hozzá.

Varga Benedek hangsúlyozta: ez a zászló nagyon fontos nemzeti jelkép, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy most a Nemzeti Múzeumba kerülhetett. "A Nemzeti Múzeum csak úgy létezhet, ha szimbiózisban áll magával az országgal, ha együtt él a nemzettel, a néppel és a közös emlékezetünk számtalan elemét megőrzi".

Zilahy Miklós, az egyik adományozó felidézte, hogy amikor először látta meg egy körúti ház emeletén a címer nélküli lobogót, úgy érezte "ez a zászló kifejezi mindazt, amit mi egyetemisták akartunk". Számára a lyuk azt a szabadságot jelentette, amelyen keresztül átnézhetett egy diktatúrák nélküli szabad világba - tette hozzá. "Reméljük, hogy a ma és a jövő generációja is megtanulja és felismeri ennek a forradalomnak a jelentőségét, és tudni fogja, hogy az országnak ezen ereklyéje a szabadságnak az ereklyéje" - emelte ki.

A Széna téri lobogót három megőrzője, Schrötter Tibor, Sándorffy Ottó és Zilahy Miklós adományozta a múzeumnak. A zászló november 4-ig lesz kiállítva, majd a múzeum gyűjteményébe kerül, és később időszaki kiállításokon lesz újra megtekinthető.

A Nemzeti Múzeumban hétfőn rendkívüli nyitvatartással, kedden pedig egész nap belépő jegy nélkül és ingyenes tárlatvezetésekkel várják a látogatókat. Az állandó kiállítások mellett a forradalom tárgyi emlékeit és jelképeit is megismerhetik közelebbről az érdeklődők, Schrötter Tibor, Sándorffy Ottó és Zilahy Miklós pedig a zászlóhoz és a forradalomhoz kapcsolódó személyes emlékeikről mesélnek az 56-os tárlaton.

fotó: Magyar Nemzeti Múzeum