Pesti Srácok

Idén a visegrádi országok kerültek az Art Market Budapest középpontjába

A visegrádi négyek (V4-ek) országait állítja fókuszba a négy kontinens mintegy ötszáz művészének munkáit felvonultató Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár csütörtöktől vasárnapig a Millenáris parkban.

MTI

A régió vezető képzőművészeti vásáraként az Art Market kiemelt figyelmet fordít a környező országok művészetére, idén pedig a V4-es díszvendégség kapcsán a cseh, lengyel és szlovák kiállítók két külön galériaszigeten is bemutatkozhatnak - mondta el a vásár szerdai sajtóbejárásán Ledényi Attila alapító-igazgató.

PestiSracok facebook image

Mint hozzátette, újdonságként az Art Market négy kiemelt művészt is a látogatók figyelmébe ajánl: Tomek Baran lengyel festőművészt, Lukas Rittstein cseh szobrászművészt, Robitz Anikó magyar fotóművészt és Erik Sikora szlovák médiaművészt.

Az Art Marketen idén 25 ország kereskedelmi és non-profit galériái, művészeti intézményei állítják ki ötszáznál több képző- és fotóművész több ezer alkotását.

A Millenáris B épületének földszintjét a kereskedelmi galériák foglalják el, középen a gyűjtők számára a nagy nemzetközi vásárokról is ismerős magyar kiállítók standjaival.

Az acb Galéria elsősorban a magyar neovantgárdra épített programmal jelenik meg (Esterházy Marcell, Mátrai Erik, Gerhes Gábor és számos más alkotó munkáival), a Deák Erika Galéria Nemes Márton szóló showját mutatja be, a Viltin Galéria anyagának fókuszában pedig a posztkonceptuális törekvések állnak.

A Várfok Galéria nagy ívű áttekintést nyújt az általa képviselt művészek (mások mellett Franyo Aatoth, El Kazovszkij, Rozsda Endre, Korniss Péter) munkáiból, a Kisterem Galéria pedig szintén a neoavantgárd alkotókra építi bemutatkozását.

Idén olyan fontos művészeti központokból is először érkeztek kiállítók, mint New York (yours mine & ours) és Brüsszel (Nardone), de a szintén debütáló oszakai Systema vagy a jekatyerinburgi Alvitr Galéria is az európai művészeti színtérre való betörés jó lehetőségeként tekint az Art Marketre - közölte Ledényi Attila.

A Rugógyár Budapest talán legfiatalabb kereskedelmi galériájaként mutatkozik be, mellette pedig a legkorábbiak közé tartozó MissionArt Galéria állítja ki Hajas Tibor, Ujj Zsuzsi és mások fotóműveit.

A főbejárat melletti standon Milorad Krstic festményei hívják fel a figyelmet arra, hogy a Magyarországon élő képzőművész-filmrendező Ruben Brandt, a gyűjtő című animációs filmje pénteken premier előtti vetítésen lesz látható az Art Marketen.

A vásár Art Photo Budapest elnevezésű szekciója immár az egész D épületet elfoglalja. A belépők a TOBE Galéria standján először Robitz Anikó képeivel találkoznak, míg a tel-avivi Gordon Galéria Michel Platnic munkáit hozta el.

Szalai Dániel, a Budapest Portfolio Review győztesének sorozatát - többek között 168 csirkeportrét - mutatja be a Capa Központ standja, a londoni 8Privé pedig ismét nemzetközi sztárművész fotóival érkezett: Jimmy Nelson világhírű sorozata kihaló törzsekkel ismerteti meg a látogatót.

Szintén nagy nevek munkáit sorakoztatja fel a Johannesburg Art Gallery, amely mások mellett William Kentridge, Marina Abramovic és Tracey Rose képeivel szerepel az Art Marketen.

Az ingyenesen látogatható vásár közönségét a kiállítók standjai mellett számos program, többek között az Inside Art konferencia és a Budapest Photo Weekend fesztivál is várja. Visegrad Contemporary néven számos kísérőprogram fut majd a városban, New Visegrad Photography címmel pedig a négy ország fotóművészeinek legfiatalabb generációját ismerheti meg a közönség egy kurátori válogatáson keresztül.

A rendezvény teljes programját és kiállítói listáját az érdeklődők az artmarketbudapest.hu honlapon érhetik el.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.