Pesti Srácok

Nobel-díjat kapott a tudós, aki milliárdszorosára növelte a lézer erejét

Gérard Mourou szerint az általuk kifejlesztett technológiával a "lézer ereje egymilliószor, sőt talán egymilliárdszor nagyobb lett." A francia tudós a lézerfizika területén elért úttörő eredményeiért kapta meg a 2018. évi fizikai Nobel-díjat Donna Strickland kanadai és Arthur Ashkin amerikai kutatóval megosztva.

MTI

Mourou szerint nehéz leírni a győzelem hírére megtapasztalt érzéseit. "Nagyon, nagyon boldog vagyok, hogy megoszthatom ezt a kitüntetést korábbi tanítványommal, Donna Stricklanddel, valamint Art Ashkinnel is, akit nagyon tisztelek" - mondta a tudós a párizsi École Polytechnique kedden közzétett videójában. Emmanuel Macron francia elnök is tiszteletét fejezte ki a fizikai Nobel-díjas kutató iránt, hozzátéve, hogy az elismerés felhívja a figyelmet a franciaországi kutatásokra és alkalmazhatóságukra.

PestiSracok facebook image

Gérard Mourou és Donna Strickland a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért részesül a legrangosabb tudományos elismerésben. Arthur Ashkin az optikai csipesz megalkotásáért és az eszköz biológiai rendszerekben való alkalmazásáért. A 96 éves Ashkin a történelem legidősebb Nobel-díjazottja. "A kitüntetés nagyon meglepte őt" - mondta el a kutató felesége a dpa német hírügynökségnek.

Elmondása szerint Ashkin bár az optikai csipesz kifejlesztésével vált ismertté, érdeklődése már más felé fordult. Az 1970-es évek óta, amikor kifejlesztette a csipeszt, sok idő telt már el. A nyugdíjba vonult fizikus régóta napkollektorokon dolgozik, és éppen egy erről szóló szakcikket készít el - közölte a felesége. Goran K. Hansson, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia állandó titkára elmondta: "Ashkin azt mondta, lehetséges, hogy nem fog tudni interjúkat adni, mivel nagyon elfoglalt legfrissebb tudományos munkájával".

Ashkin a kísérleti fizika több területéhez járult hozzá munkásságával. 47 szabadalma van, számos tudományos munkát jegyez. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Fotó: University og Michigan

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.