Pesti Srácok

Nobel-díjat kapott a tudós, aki milliárdszorosára növelte a lézer erejét

Gérard Mourou szerint az általuk kifejlesztett technológiával a "lézer ereje egymilliószor, sőt talán egymilliárdszor nagyobb lett." A francia tudós a lézerfizika területén elért úttörő eredményeiért kapta meg a 2018. évi fizikai Nobel-díjat Donna Strickland kanadai és Arthur Ashkin amerikai kutatóval megosztva.

MTI

Mourou szerint nehéz leírni a győzelem hírére megtapasztalt érzéseit. "Nagyon, nagyon boldog vagyok, hogy megoszthatom ezt a kitüntetést korábbi tanítványommal, Donna Stricklanddel, valamint Art Ashkinnel is, akit nagyon tisztelek" - mondta a tudós a párizsi École Polytechnique kedden közzétett videójában. Emmanuel Macron francia elnök is tiszteletét fejezte ki a fizikai Nobel-díjas kutató iránt, hozzátéve, hogy az elismerés felhívja a figyelmet a franciaországi kutatásokra és alkalmazhatóságukra.

PestiSracok facebook image

Gérard Mourou és Donna Strickland a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért részesül a legrangosabb tudományos elismerésben. Arthur Ashkin az optikai csipesz megalkotásáért és az eszköz biológiai rendszerekben való alkalmazásáért. A 96 éves Ashkin a történelem legidősebb Nobel-díjazottja. "A kitüntetés nagyon meglepte őt" - mondta el a kutató felesége a dpa német hírügynökségnek.

Elmondása szerint Ashkin bár az optikai csipesz kifejlesztésével vált ismertté, érdeklődése már más felé fordult. Az 1970-es évek óta, amikor kifejlesztette a csipeszt, sok idő telt már el. A nyugdíjba vonult fizikus régóta napkollektorokon dolgozik, és éppen egy erről szóló szakcikket készít el - közölte a felesége. Goran K. Hansson, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia állandó titkára elmondta: "Ashkin azt mondta, lehetséges, hogy nem fog tudni interjúkat adni, mivel nagyon elfoglalt legfrissebb tudományos munkájával".

Ashkin a kísérleti fizika több területéhez járult hozzá munkásságával. 47 szabadalma van, számos tudományos munkát jegyez. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Fotó: University og Michigan

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.