Pesti Srácok

Nyolcszáz éves prekolumbián szobrokat tártak fel Peruban

Csaknem 800 éves, fából készült szobrokat tártak fel régészek Dél-Amerika legnagyobb prekolumbián városromjánál, Peru északi részén - közölte Patricia Balbuena perui kulturális miniszter.

MTI

A húsz figurális szobrot, amelyek közül egy kivételével mindegyik remek állapotban maradt fenn, szeptemberben fedezték fel a kutatók Csan Csan, az egykori csimu birodalom fővárosának romjainál. A hetven centiméter magas szobrokat a Nagy Csimu palota egyik szertartásterméhez vezető folyosó falába vájt hasadékokban tárták fel a kutatók. A domborművekkel díszített folyosót, amelyet teljesen betemetett a föld, még júniusban fedezték fel.

PestiSracok facebook image

Az ásatást vezető Arturo Paredes szerint a fekete színű szobrok mindegyikén bézs színű agyagmaszk van, a hátukon pedig egy kör alakú tárgyat, feltehetőleg pajzsot viselnek. A szakember szerint ezek lehetnek a Csan Csanban eddig feltárt legrégebbi szobrok. A munkálatokban részt vevő egyik régész, Henry Gayoso szerint a folyosót négyzetek díszítik, akár egy sakktáblát, valamint a mai Peru északi partvidékén élő prehispán kultúrákban közös mitikus szimbólum is megtalálható benne.

A csimu kultúra 900 és 1450 között virágzott a mai Peru északi partvidékén. Az egykori csimu birodalom fővárosa, Csan Csan - amelynek neve azt jelenti, ragyogó Nap - Trujillo mellett található. A hajdanán csaknem 20 négyzetkilométer kiterjedésű várost 30 ezren lakhatták. A városban számos egyéb épület mellett 10 nagy, fallal körülvett, égetetlen téglából emelt épületegyüttes, úgynevezett ciudadela állt. Ezeket a fellegvárakat az egymást követő uralkodók székhelyének tartják. Minden ciudadela királyi temetkezőhelyet, elit lakónegyedet, raktározási és újraelosztási célokat szolgáló épületeket, kerteket, valamint nagyméretű ciszternákat foglalt magában.

A várost 1470-ben az inkák foglalták el, de az 1532-ben bekövetkező spanyol hódításig helyi közigazgatási központ maradt. Az eredeti komplexumból mára mindössze 14 négyzetkilométernyi terület maradt fenn, és erre is komoly fenyegetést jelentenek a környezeti behatások, a fosztogatás és a városok terjeszkedése. Az 1986 óta a világörökségi helyszínek közé tartozó Csan Csant turisták ezrei keresik fel minden évben. A területen csaknem 500 ember, köztük 50 régész dolgozik a lelőhely és kincseinek megóvásán.

Fotó: AOL.com

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.