Pesti Srácok

Világháborús hősökre emlékező bélyegsorozatot mutattak be

Az első világháború hőseiről megemlékező alkalmi bélyegsorozatot bocsátott ki a Magyar Posta az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság kezdeményezésére.

MTI

A csütörtöki budapesti bemutatón Benkő Tibor honvédelmi miniszter azt mondta, az emlékezés és az emlékeztetés egyaránt fontos. A tíz, katonát ábrázoló bélyeg utat mutat a ma élőknek, hűen bizonyítja, hogy voltak és vannak hősök, akik fontosnak tartják hazájukat, népük szabadságát és biztonságát. A jövőben is szükség lesz rájuk - tette hozzá. Van kire felnézni, léteznek példaképek - hangoztatta. Kijelentette, hogy a küzdelmek nem voltak hiábavalók, mert Magyarország megmaradt magyarnak. Elkötelezettek azért, hogy ez továbbra is így legyen - jegyezte meg.
Emlékezni kell arra a bátorságra, amellyel a katonák életüket áldozták a hazáért. A ma élők ugyanakkor nem csupán fegyverrel tudják az ország érdekeit szolgálni, hanem vállalatoknál dolgozva is - mondta Benkő Tibor.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a centenáriumi emlékbizottság tagjaként hangsúlyozta, a szervezet célul tűzte ki, hogy méltó módon megőrzi minden magyar hős emlékét, ezért vetélkedőket és egyéb országos akciókat is szervezett. Kiemelte, hogy Magyarország történetében soha nem volt annyi katonai áldozat, mint az első világháborúban: a második világháborúban feleannyian estek el. Úgy fogalmazott, hogy az első világháború vége a trianoni békediktátummal derékba törte a 20. századi magyar történelmet, és így tett a második világháború után a náci, majd a szovjet megszállás egyaránt. A magyar nemzet mindezek ellenére továbbra is itt van a Kárpát-medencében - emelte ki.

A győztesek sokszor úgy gondolták, hogy szellemileg is diktálhatnak, ezt azonban elutasítjuk - hangoztatta Rétvári Bence, hozzáfűzve: Európának szuverén nemzetekből kell állnia. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy az egyik bélyeget akár egy Brüsszelbe, Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének címzett levélre is ragaszthatnák, tájékoztatva őt Erdély történetéről. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója felidézte: november 11-én lesz száz éve, hogy befejeződött "a nagy háború". A magyaroknak a harcokban elszenvedett emberi és anyagi veszteségeken túl a küzdelmeket követő igazságtalan tárgyalások következményeit, a trianoni országvesztést is el kellett viselniük - emelte ki.

A kormány által létrehozott Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság sok programmal, kiadvánnyal járul hozzá a múlt megőrzéséhez - mondta Schmidt Mária, aki szintén tagja a testületnek. A bélyegsorozat arra hívja fel a figyelmet, hogy az ütközetek mögött emberek, sorsok álltak. Az első világháborúban minden korábbinál gépiesebbé vált a gyilkolás, szinte személytelen lett az öldöklés - jelentette ki. Közölte, hogy 3,5 millió magyar férfi vonult hadba, akik közül 660 ezren végezték - sokszor jeltelen - hadisírba temetve. Őket szimbolizálja a bélyegeken látható tíz katona - mondta Schmidt Mária. Az ünnepségen Schamschula György, a bélyegeket kibocsátó Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója is felszólalt, aki szerint a tavaly százötven éves állami cég feladata a harcok idején fontosabb volt, mint a távollévők összekötése: reményt adott a katonáknak és információt a hátországban maradóknak. A postának voltak a háborúval összefüggő kötelezettségei, például feláras bélyegeket bocsátott ki, hogy pénzt gyűjtsön az árváknak, az özvegyeknek.

PestiSracok facebook image

A posta 17 millió csomagot vitt ki a fronton harcoló katonáknak - ismertette Schamschula György, aki közös felelősségnek nevezte az emlékezést. Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, szintén a centenáriumi emlékbizottság tagja arról beszélt, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia volt Európában az első, amely törvénybe iktatta a megemlékezést a háborús hősökről, 1917-ben. A törvényi háttértől eltekintve azonban természetesen erkölcsi kötelesség is visszagondolni a katonákra - mondta. Az első világháború idején minden magyar család meghozta a maga áldozatát - jelentette ki Kovács Vilmos. Az ünnepségen korabeli ruhába öltözött hagyományőrzők is részt vettek, valamint katonazenekar játszott. Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a csütörtöktől kapható sorszámozott bélyegblokk Hefelle Glória grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomdában készült, 40 ezer példányban.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.