Pesti Srácok

A XX. századi magyar történelem kódjai – A Trezor című filmről

A XX. századi magyar történelem kódjai – A Trezor című filmről

Az elmúlt száz év magyar történelmének számos olyan aktája volt, amelyek évtizedekig különleges trezorokban porosodtak. Az 1990 előtti ügynökakták egy részét ma sem ismerjük, de már eljutottunk odáig, hogy az 1956-os eseményeket, és az azt követő zűrzavaros időszakot úgy mutassák be a magyar filmek, hogy ne kelljen számzár és egyéb kód a megfejtésükhez. A Trezor című film tehát több szempontból szimbolikus, ahogy szimbolikus maga a bemutató dátuma is: 2018. november 4. Bergendy Péter alkotását 19:45-kor a Duna Televízióban láthatjuk.

061.hu

A Trezor című történelmi thrillerben egy mackós kell ahhoz, hogy feltörjék a belügyminisztérium földalatti trezorját, amiben nem azt találják meg a szabadságharcot eltipró, a szovjet tankokat hazánkba hívó kommunisták, mint amire számítottak. A széf tökéletes szimbólum, legyen szó irodalomról (lásd: Lengyel Péter Macskakő című regényét vagy éppen a ma divatos szabaduló szobákat vagy horrorfilmeket), hiszen van valami, ami őrzi a titkot, van egy kulcs, egy kód, aminek segítségével feltárul maga a titok. Köbli Norbert forgatókönyvíró (Félvilág, A vizsga, Szabadság – Különjárat) ismét talált egy remek sztorit, ami több önmagánál, ami többet mond rólunk, mint amik a történelemkönyvekben szerepelnek.

PestiSracok facebook image

A történet szerint - amely év elején 13 napig forgott többek között a Kőbánya alatti pincerendszerben és a Vasas Művelődési Házban - a belügyminisztérium kommunistái nem tudnak bejutni saját trezorjukba, oda, ahol a bizalmas iratanyagaikat őrzik, ugyanis a forradalom véres és zűrzavaros heteiben a kulcsok elvesztek. Miután az oroszok még kézigránáttal sem tudtak behatolni oda, végül egy mackós bankrablót, Beck Jánost (Anger Zsolt) kérik fel arra, hogy nyissa ki. De hogy mi van valójában az ajtó mögött, hogy milyen játszma veszi kezdetét, hogy milyen feltörhetetlen ajtó zárul rá majd az országra? Kiderül majd vasárnap este a Dunán, a Trezor című történelmi thrillerből, amelyben olyan kiváló színészek játszanak még, mint Scherer Péter, Tasnádi Bence, Hámori Gabriella, Elek Ferenc és Bezerédi Zoltán.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.