Pesti Srácok

Eddig ismeretlen Szabó Magda-kisregény jelent meg

Szabó Magda hagyatékából került elő az a kisregény, amelyet Csigaház címmel jelentetett meg a Jaffa kiadó - írta szerdai számában a Népszava.

MTI

A cikkben kiemelik, hogy a mű nagyban megváltoztatja az eddigi ismereteket Szabó Magda írói életpályájának alakulásáról. A hagyatékban talált kéziraton 1944-es évszám szerepel, míg az irodalmi közvéleményben mostanáig úgy élt, hogy a szerző első prózai alkotása az 1957-ben megjelent Freskó volt.

PestiSracok facebook image

Az 1939-ben, Bécsben játszódó kisregény a Csigaház nevű panzió lakóinak életéről szól, szerelmi és politikai szálak szövevényét rejti magában.

A most megjelent könyvbe beemeltek kéziratlapokat is, így az olvasók megismerhetik Szabó Magda kézírását, s bepillantást nyerhetnek a regényen végbement javításokba - olvasható a Népszavában.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.