Pesti Srácok

Svájcban vendégszerepel a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Két hangversenyt ad Svájcban a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Hamar Zsolt vezényletével, november 27-én a zürichi Maag-Halleban, másnap a luzerni KKL Koncertteremben lépnek fel.

MTI

A hangversenyeken Veress Sándor Threnos - in memoriam Bartók Béla című műve, Liszt Ferenc Esz-dúr zongoraversenye a svájci-kínai származású Louis Schwizgebel előadásában, valamint Liszt Faust-szimfóniája hangzik el.

PestiSracok facebook image

Veress Sándor a Bartók utáni magyar zeneszerző-generáció egyik jeles tagja, kísérletező kedvű, invenciózus zeneszerző volt, aki Threnos című művét Bartók emlékére komponálta 1945-ben. Liszt a pályáját zongoraművészként kezdte, így ismerte meg őt egész Európa. Csak később kezdett el foglalkozni a zeneszerzéssel, s zongoraversenyei mutatják meg legjobban a kétféle tevékenység egységét, mert ezeket a műveket nemcsak megírta, hanem játszotta is - közölte az együttes.

A zürichi közönség számára Hamar Zsolt nem ismeretlen, hiszen a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatója a Zürichi Operában 2007-ben debütált, sikere pedig több évre szóló szerződést eredményezett.

A svájci turnén elhangzó darabok közül Veress Sándor művét és Liszt Esz-dúr zongoraversenyét a budapesti közönség 2019. február 22-én a Müpában hallhatja Hamar Zsolt vezényletével és Mariangela Vacatello olasz zongoraművész előadásában.

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)