Pesti Srácok

Múzeum nyílt Szolzsenyicin egykori moszkvai lakásában

Múzeumot nyitottak Moszkva belvárosában Alekszandr Szolzsenyicin (1918-2008) születésének 100. évfordulója alkalmából, a Nobel-díjas orosz író egykori lakásában a Tverszkaja utcában, ahol a Szovjetunióból való 1974-es száműzetése előtt lakott.

MTI

A múzeumlakás ünnepélyes megnyitóján többek között Natalja Szergunyina moszkvai alpolgármester, Alekszandr Kibovszkij, az orosz főváros kulturális ügyekért felelős hivatalának vezetője, valamint Natalja Szolzsenyicina, Alekszandr Szolzsenyicin özvegye is részt vett.
"Szolzsenyicinről vannak más múzeumok is, ahol született, tanult, nősült, harcolt. Azonban itt ez a lakás, amely mindenre emlékszik, szorosan fonódik hozzá ... itt sűrűsödik a légkör" - fogalmazott Natalja Szolzsenyicina. Szergunyina a ceremónián kifejezte reményét, hogy a múzeummá alakított lakásnak sok látogatója lesz. "A múzeum legfőbb benyomása, hogy teljességgel korhű, s általa kapcsolatba lehet kerülni a nagy emberrel" - mondta az alpolgármester. Hangsúlyozta: a múzeum tisztelgés azon emberek előtt is, akik az írót életútján elkísérték.

PestiSracok facebook image

A kiállítás különböző témakörökre bontva mutatja be a Nobel-díjas szerző életét és munkásságát. A több ezer kiállítási darab között archív fényképek mellett az író novellái, valamint azok a ruhadarabjai és használatai tárgyai is láthatóak, amelyeket fogva tartása idején viselt és tartott magánál. Megtekinthető például Szolzsenyicin zsebnotesze és rózsafüzére is, amelyeket az 1950-es években az ekibasztuzi lágerben használt művei memorizálására. A múzeumlakásban kialakítottak egy kisebb termet 30 látogató számára, ahol Szolzsenyicin életéről készült dokumentumfilmeket vetítenek. A múzeumot abban a lakásban rendezték be, ahol az 1956-ban rehabilitált írót az 1970-es évek elején ismételten letartóztatták.

Alekszandr Szolzsenyicin 1918. december 11-én született Kiszlovodszkban. Magányos küzdelmeiből születtek meg prófétai erejű írásai, a 20. század talán legerőteljesebb irodalmi művei, amelyekkel a szovjet kommunizmus nyomorúságait és szenvedéseit leplezte le. Legismertebb művei, az 1962-ben megjelent Ivan Gyenyiszovics egy napja, amelyben a saját élményei alapján mutatta be a lágerek rabjainak életét, illetve a Rákosztály című kisregénye, amelyben kórházi tapasztalatait írja le. 1973-ban látott napvilágot A Gulag-szigetvilág című nagyszabású regénye, amiért a szerzőt a szovjet vezetés rövid úton megfosztotta állampolgárságától és kiutasította az országból.

1970-ben neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat, de nem utazott el a díjátadásra attól tartva, hogy nem térhet vissza hazájába. Az 1980-as évek közepétől, a gorbacsovi glasznosztynak köszönhetően művei ismét megjelenhettek hazájában. 1990-ben visszakapta állampolgárságát, 1994-ben hazatért, az Orosz Tudományos Akadémia tagja lett. Otthonában halt meg szívelégtelenség következtében 2008. augusztus 3-án.

Képforrás: Cultura.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)