Visszapillantó tükör - Gérard Depardieu 70 éves

‎ 061.hu 2018. december 26. 14:17

December 27-én lesz hetvenéves Gérard Depardieu Golden Globe- és César-díjas francia színész.

MTI

Egy Chateauroux nevű kisvárosban született hatgyermekes munkáscsaládban. A szegénység, az alkohol, a sok gyerek állandó feszültségforrás volt a szülők között, ezért a kis Gérard inkább a barátaival lógott. A beszédproblémákkal küszködő, nehezen kezelhető gyerek az iskolától tizenhárom éves korában búcsút vett, ezután volt nyomdászinas, kabinos a Riviérán, közben cigarettával, alkohollal seftelt. 2014-ben megjelent Ez már csak így volt című önéletrajzi könyvében mellbevágó őszinteséggel beszélt arról, hogy fiatalon áruba bocsátotta testét más férfiaknak, halottakat fosztott ki, és egyéb bűncselekményekből tartotta fenn magát, a törvénnyel is többször összeütközésbe került. Az elkallódástól egy homoszexuális színházi tehetségkutató "mentette meg", aki finanszírozta színiiskolai tanulmányait.

Élete első filmszerepét 1966-ban a Hippi és a cicus című rövidfilmben játszotta. Az igazi áttörést Bertrand Blier 1974-es Tojástánc című alkotása jelentette, amelyben Patrick Dewaere és Miou Miou voltak társai. Több neves filmrendező is felfigyelt a vagány és kissé szertelen fiatalemberre: 1976-ban Ferreri Az utolsó asszony, majd Bertolucci a Huszadik század című filmjében már főszerepet bízott rá. Népszerűsége gyorsan nőtt, ami - sokrétű tehetsége mellett - alkalmassá tette arra, hogy a nehezebben befogadható alkotásokat, például Marguerite Duras rendezéseit is közelebb vigye a nagyközönséghez. Ezzel párhuzamosan játszott könnyedebb filmekben (Balfácán, Balekok, Négybalkezes), majd Truffaut-val forgatta Az utolsó metrót és a Szomszéd szeretőket. A nyolcvanas évek olyan nagy szerepeket hoztak számára, mint Wajda Dantonja, majd Rodin a Camille Claudel című filmben. 1990-ben két filmmel is az érdeklődés középpontjába került: a Jean-Paul Rappeneau rendezte Cyrano de Bergerac címszereplője s ugyanakkor az amerikai Zöld kártya sztárja is volt. A Cyranóért megkapta a Cannes-i Filmfesztivál legjobb férfi alakításért járó díját, a César-díjat, és Oscarra is jelölték, de nem kapta meg a kitüntetést, mert megrágalmazták, hogy ifjúkorában csoportos nemi erőszakban vett részt.

Az ezerarcú színész több kosztümös filmben is emlékezetes alakítást nyújtott (1492: a Paradicsom meghódítása, A vasálarcos, Nyomorultak, Minden reggel, Dumas, Raszputyin), de a könnyedebb műfajokban is valósággal lubickol szerepeiben: játszott a 102 kiskutyában, ő volt Obélix az Asterix-filmekben, valamint a Balhé és a Pofa be krimi-vígjátékok ütődött, kétbalkezes bűnözője is. Az utóbbi évek filmjei közül kiemelkedik a Nem beszélek zöldségeket, amelyben a mackós termetű, ám csekély értelmű Germain szerepét játszotta, valamint az Ang Lee rendezte Pi élete, amelyben ő volt a szakács. A magyar mozikban legutóbb a Senki sem tökéletes című habkönnyű vígjáték egyik főszereplője volt Catherine Deneuve oldalán, akivel számos filmben játszott már együtt (Az utolsó metró, Szeretlek benneteket, Született feleség). A francia színész hazánkban is szerepelt, 2014-ben a Szegedi Szabadtéri Játékok Háry János előadásában Napóleon szerepét alakította. Magánélete, a nőkhöz és az iváshoz fűződő kapcsolata mindig hálás téma rajongói és a bulvársajtó számára. Első feleségétől született Julie lánya és 2008-ban elhunyt Guillaume fia, s van két házasságon kívül született gyermeke is. Hosszú évekig a színésznő Carole Bouquet élettársa volt, 2004 óta egy ifjú amerikai írónővel él együtt. Kikapcsolódásként borászkodik, több étterme van Párizsban, Belgiumban és Moszkvában is.

A finom nedűket ő sem veti meg, ittas vezetés miatt több ízben is meggyűlt a baja a rendőrséggel. Több rangos kitüntetés birtokosa: 1980-ban és 1990-ben César-díjat kapott, 1983-ban övé lett a montreali filmfesztivál, 1985-ben a velencei filmfesztivál legjobb férfialakításának díja. 1990-ben Golden Globe-díjat, 1991-ben a londoni filmkritikusok díját, 1996-ban Arany Kamera-díjat kapott, és a Becsületrend lovagjává nevezték ki. 1997-ben a velencei filmfesztiválon életművéért díjat kapott, 2001-ben a fajgyűlölet ellen szót emelő filmszerepekért az UNESCO aranyérmével tüntették ki, 2011-ben a lyoni filmfesztiválon életműdíjjal jutalmazták. Az utóbbi években nem elsősorban színészi teljesítménye, sokkal inkább közéleti "aktivitása" miatt szereplője a híreknek. 2013 elején orosz állampolgárságot kapott, az útlevelet személyesen Putyin elnöktől vette át, akivel baráti kapcsolatot ápol, döntésének a francia adószabályok megkerülése volt az oka. Orosz állampolgárként a mordvinföldi főváros, Szaranszk lakosaként jegyezték be, ahol 2016-ban felavatták a róla elnevezett kulturális és moziközpontot. Többször járt Csecsenföldön is, ahol díszpolgári címet és nem mellékesen egy ötszobás grozniji lakást is kapott. Ukrajnából viszont 2015-ben kitiltották, mert kiállt Putyin krími politikája mellett. 2018 augusztusában szexuális zaklatás és nemi erőszak ügyében indított nyomozást ellene a párizsi ügyészség, mert egy huszonkét éves színésznő és táncosnő azzal vádolta meg, hogy a színész párizsi otthonában szexuális támadást követett el ellene, Depardieu tagadta a vádakat.