Pesti Srácok

Az elnyomás és az ellenállás az idei Berlinale fő témája

A hatalommal való visszaélés, az állami elnyomás és az ezekkel szembenállók harca áll az idei Berlinale középpontjában. Az egy hét múlva kezdődő filmfesztivál műsorát kedden ismertették Berlinben.

MTI

"Néha a művészetnek politikusnak is kell lennie" - hangoztatta Dieter Kosslick fesztiváligazgató, aki idén utolsó alkalommal vezeti a berlini filmszemlét. Első alkalommal szerepel a Berlinalén Fatih Akin és Agnieszka Holland. A lengyel rendezőnő Mr. Jones című filmjével vesz részt a versenyben, amely Kosslick szerint "egy meglehetősen kemény" film a Sztálin-korszak idején a Szovjetunióban dolgozó walesi újságíróról, Gareth Jonesról. Jones jelentései tárták fel az 1930-as évekbeli ukrajnai éhínség szörnyűségeit annak ellenére, hogy a kormány és a rivális riporterek megpróbálták őt elhallgattatni.

PestiSracok facebook image

Fatih Akin a Der Goldene Handschuh (Az arany kesztyű) című, német-francia együttműködésben készült thrillerrel versenyez. A legjobb filmnek járó Arany Medve-díjra esélyesként tartják számon még mások mellett az osztrák Marie Kreutzer rendezte Der Boden unter den Füßen (A talaj a lábam alatt) című filmet, a Francois Ozon rendezésében készült Grace a Dieu (Isten kegyelméből) című francia drámát és az Angela Schanelec rendezte Ich war zuhause, aber (Otthon voltam, de) című német-szerb koprodukciót is.

A zene is nagy szerepet játszik az idei Berlinalén, egyrészt mivel "bejelentkezett" a Toten Hosen nevű német zenekar, másrészt, mert egy olyan indiai világpremiernek is tanúja lehet a közönség, amely szervesen kapcsolódik a bollywoodi filmekhez, és amelyben központi szerepet kap az indiai rapzene. A nők egyre nagyobb teret nyernek a rendezők között, a tavalyi négy után idén heten vannak a versenyzők között. Jellemző a mezőnyre a hollywoodi filmgyártás jelenlétének hiánya is, amerikai produkciót csak versenyen kívül mutatnak be.

Köztük van a leginkább A nagy dobás című munkájáról ismert Adam McKay új alkotása, az Alelnök. A politikai szatíra Dick Cheneyről szól, az egykori amerikai alelnököt az Oscar-díjas Christian Bale alakítja, aki A nagy dobásban is szerepelt. Magyarországról ezúttal a rövidfilmes szekcióba hívtak meg műveket, Buda Flóra Anna Entropia és Tóth Luca Lidérc úr című alkotását. Vetítik Mészáros Márta Örökbefogadás című filmjének 4K-felbontású, digitálisan felújított változatát is a Berlinale Klasszikusok nevű szekcióban, és műsorra tűzik Tarr Béla Sátántangó című, 1994-ben készült világhírű alkotásának felújított változatát is.

A Berlinale a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában. Tavaly csaknem 500 ezer látogatója volt, éves költségvetése nagyjából 25 millió euró (8 milliárd forint). A szemle a magyar filmművészet számára is fontos bemutatkozási fórum, fődíját, az Arany Medvét 2017-ben Enyedi Ildikó nyerte el Testről és lélekről című alkotásával. A Berlinale idén is tizenegy napos, február 17-én ér véget. Ez az utolsó, amelyet a 70 éves Dieter Kosslick irányít, a 2001 óta hivatalban lévő német fesztiváligazgatótól egy olasz-holland duó, Carlo Chatrian és Mariette Rissenbeek veszi át a stafétabotot.

Fotó: IndieWire

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)