Pesti Srácok

A PIM kiállításán is látható lesz az Ady Endre temetéséről készült filmfelvétel

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállításán láthatóak lesznek azok az elveszettnek hitt filmfelvételek, amelyeket a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívuma publikált a gyászszertartás századik évfordulóján.

MTI

Az 1919-es filmrészleten látható, ahogy Budapest búcsúztatja Ady Endrét. A PIM-ben látható A föltámadás szomorúsága című emlékkiállításon is felhasználtak filmrészletet az 1919-es tudósításból, de a kedden közzétett felvétel hosszabb és jobb minőségű, ezért ez is bekerült a tárlat anyagába - mondta Hegyi Katalin irodalmi muzeológus az M1 csatornán pénteken. A műsorban a 100 évvel ezelőtti nemzeti gyászszertartás kapcsán felidézték: a gyász miatt a középiskolákban tanítási szünetet rendeltek el, így több osztálynyi diák is részt vehetett az eseményen.

PestiSracok facebook image

Az Operaház énekkarának gyászdalait és a református lelkészi búcsúztatót követően Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kunfi Zsigmond és Jászi Oszkár mondott beszédet, majd ezt követően a holttestet és a koszorúk tömegét szállító gyászhintó ezrek kíséretében indult el a Kerepesi temető felé.

Hegyi Katalin a nemzeti gyászszertartáson résztvevő tömegről azt mondta: az akkori "zűrzavaros" történelmi szituációban, a demokratikus forradalom zászlajára tűzte Ady Endrét, ennek is köszönhetően tudta mindenki, hogy kicsoda ő. A muzeológus szerint Ady halála a változással esett egybe, így maga a temetése is egy forradalmi eseménysornak a része lett.

A filmen látható Schöpflin Aladár, Csinszka, mellette áll a Nemzeti Múzeum akkori igazgatója, valamint Török Károly festőművész, de a felvételeken szerepel Babits és Hatvany Lajos is. Az Arany János szobor környékén lévő társaságban pedig ott van a 16 éves Illyés Gyula. Hegyi Katalin elmondta: a PIM kiállításán látható egy filmrészlet Ady Endre síremlékének felavatásáról is. Csorba Géza szobrát 1931-ben avatták fel, az erről szóló tudósítást 2018-ban hívták elő a múzeum médiatárának tekercseiből. A híradófelvétel érdekessége, hogy József Attila is látható a megemlékezésen.

Képforrás: Felvidék.ma

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)