Pesti Srácok

Fonó Klub indult Krakkóban

Fonó Klub indult Krakkóban, ezzel a budai zeneház megkezdte külföldi hálózatának kiépítését. A lengyelországi városban szakmai konferencia, író-olvasó találkozó, koncertek és táncház kísérte a hétvégi eseményt.

MTI

Az elmúlt években a zeneház Magyarország több pontján indított klubot, ezzel még többeknek tette elérhetővé a néptánc- és népzenekultúrát. Sikerrel működik a szegedi Fonó Klub, évente több programot szerveznek Mezőkövesden és Jászberényben is a Fonó égisze alatt. A zeneház a krakkói indulás után tervezi klubhálózata bővítését a környező országokban és a tengerentúlon is - közölte az intézmény. Mint írták, a Fonó a hagyományok és az értékteremtés mentén mutatja be a magyar és Kárpát-medencei autentikus népzenét és a gyökereinkből táplálkozó világzenei és dzsesszirányzatokat rendszeres programok - táncházak, koncertek - és fesztiválok formájában. Emellett független helyszínként és kiadóként is támogatja ugyanezen műfajok alkotóit.

PestiSracok facebook image

A Magyar Örökség, Prima Primissima és Womex Top Label díjjal elismert Fonó krakkói klubja a húszéves lengyel táncházmozgalom egyik meghatározó alakja, Jan Slowinski népzenész által működtetett Strefa szórakozóhelyen kapott helyet. A Strefa független klubként mutatja be a népzene és világzene kiemelt előadóit koncertek, táncházak és szakmai programok keretében, segíti a lengyel-magyar kulturális kapcsolatokat. Utóbbit a Felczak Alapítvány létrejötte is ösztönzi: zenediplomáciai együttműködések, a lengyel és magyar világzenei piac kétoldalú eszmecseréje és együttműködése a tavaly márciusban a Fonóban megrendezett lengyel-magyar eseménysorozattól datálható.

A krakkói Fonó Klub február 23-i indulásához kapcsolódva lengyel-magyar zeneipari konferenciát szerveztek, amelyet Körmendy Adrienne krakkói főkonzul, a program fővédnöke nyitott meg. A résztvevők bejelentették: megkezdik a lengyel-magyar táncházfórum létrehozását, hogy a népzene markánsabban tudjon megmutatkozni a világzene által uralt nemzetközi színtéren. A program keretében bemutatták Wit Szostak lengyel népzenészekről szóló regényét, amit a Kapela Maliszów, valamint a Hungarian FolkEmbassy és Kubinyi Júlia koncertje követett. Az estét lengyel-magyar táncház zárta.

Idén további két eseményt terveznek a krakkói Fonó Klubba. A programok kialakításában Horváth László, a Fonó igazgatója és Rosonczy-Kovács Mihály, a krakkói Fonó Klub ötletgazdája, a Fonó megbízott nemzetközi képviselője partnere Ula Nowak zenei producer és újságíró. Az eseményt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Music Export Poland támogatta.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.