"Mindkét műfaj alapvető jellegzetessége, hogy táncra hív" - KRSÁ-val és Premecz Matyival beszélgettünk a PASO és a Kéknyúl közös koncertjéről

A hatvanas években a jamaicai ska zenére erőteljesen hatott az amerikai soul, a zenetörténészek szerint ennek köszönhető a rocksteady kialakulása. Arra azonban kevés példát találunk, hogy soul és funk zenészek ska zenekarokkal működtek volna együtt. A Pannonia Allstars Ska Orchestra tagjai azonban úgy döntöttek, február 23-án a Barba Negra Music Clubban a Kéknyúllal közösen kezdik a 2019-es koncertszezont. A két zenekar vezetőjét, a PASO frontemberét, KRISA-t és Premecz Matyit, a Kéknyúl orgonistáját faggattuk a koncertről.

PZL - 061.hu

Mennyire jellemző a soul-funky bandák és a ska zenekarok közötti kollaborációk?
KRSA: Már az '50-es évek végén, '60-as évek elején kialakult, a ska zenére is nagy hatással voltak az Egyesült Államokból jövő zenék, a rythm and blues, a jazz. Később a ska-ból rocksteady, majd reggae lett Jamaica szigetén. Ennek a transzformációnak volt egy olyan szakasza, amit early reggae-nek nevezünk. Itt nagyon erősen tetten érhető a funk zene hatása, mind hangzásban, hangszerelésben, a dalok és a dalszerzés tekintetében is. A soul zene hullámai pedig talán még korábban begyűrűztek, már a rocksteady énekeseknél is tagadhatatlan volt a meghatározó szerep.
Premecz Matyi: A két műfaj nagyon sok közös forrásból táplálkozik, így pl fúvós fronton mindig is nagy volt az átjárás. A kompozíciók is sokat áramoltak ide-oda, hiszen egy-egy sláger másik műfajban való feldolgozása mindig is óriási inspirációt jelentett a zenészeknek. Így mondhajtuk, hogy szoros együttélés jellemzi a két ágat.

Mennyiben tér el a két világ ritmikája, zenei világképe?
KRSA: A karibi felütéses ritmika nem jelenik meg a klasszikus funknál, de a szikár, ritmusvezérelt alap közös.
Premecz Matyi: Összetett a válasz, hiszen nagyon könnyen és szinte pár hangból el lehet dönteni, hogy egy dal hová tartozik. Ez arra utal, hogy a ritmika nagyon markánsan eltér, és ritka az olyan összemosódás, amikor gondban van a hallgató, hogy eldöntse, mit is hall. A soul-funk világra jellemző nagyon hangsúlyos "nagy egy" és a töredezett ritmika, sok szünettel, sok, egymásba fonódó, egymás jól kiegészítő ritmussal. Ezzel szemben a ska talán picit gurulósabb, egyszerűbb ritmusokkal dolgozik. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy mindkét műfaj alapvető jellegzetessége a monotonitás és a táncra való hívás. Emiatt nagyon is közel állnak egymáshoz.

Nem volt olyan mondjuk a hetvenes évek közepén Londonban, hogy a balhés rude boyok, korai skinheadek valamiért baromi utálták a funkyt (az akkor nagyon divatos funkdiszkót) ezért aztán kamu ellenségképet gyártva balhéztak a digókkal?
KRSA: Az early reggae, vagyis a reggae funk legnagyobb rajongói voltak a skinheadek, emiatt ezt a zsánert gyakran skinhead reggae-ként is emlegetik. Ugyanígy a soul is nagyon kedvelt volt az angol munkás fiatalok körében, a northern soul kluboknak komoly bázisa volt. A funkyról és a diszkóról fogalmam sincs.

Kellett-e a közös dalokhoz sokat próbálni, vagy ez inkább afféle örömzenélés lesz?
KRSA: Örömzene a javából.
Premecz Matyi: A kollaboráció nagyon régóta érett a két banda között, mivel a hangszerelésben és a felállásban is sok az átfedés. Sok a fúvós, van orgona, vannak gitárok, szóval minden adott arra, hogy egy izgalmas műfajokat átívelő kirándulásban vegyünk részt.

A Hammond nagyon markáns soundot ad, ilyenkor hogy sikerül a fúvósokkal kapcsolatot teremteni, nem „követeli ki túlságosan” is a figyelmet? Könnyű megcsinálni egy-egy dal hangszerelését úgy, hogy a fúvósok és a hammond is egyformán fontos szerepet kap egy dalban?
KRSA: Meg lehet találni a megfelelő egyensúlyt a dalokon belül is, illetve a fúvósok és a hammond is kap szólókat és olyan dalokat a műsor során, amikor hangúlyosabb a jelenlét. Így mindenki egyformán jelen tud lenni.
Premecz Matyi: A Hammond orgona valóban minden zenei szövetből kihallatszik. Ugyanakkor van egy jó tulajdonsága, hogy majdnem minden hangszerrel nagyon jól vegyül a hangja. Ebben kiemelkedik mondjuk az akusztikus zongorával szemben, amit hihetetlenül nehéz úgy használni, hogy ne váljon nagyon le a zenei szövetről. Az orgona szinte kiált egy jó fúvós kíséretért. Hagyományosan itt arról is szó van, hogy amíg egy nagyobb fúvós bandát hangerővel egy akusztikus zongora vagy pianinó egyáltalán nem tud átjátszani, addig egy elektromos orgonával ez nem okoz semmilyen gondot. Emiatt természetes a közös jelenlétük.

A kollaboráció megáll a koncerten, vagy lemezstúdiókban is folytatódik?
KRSA: Ez a jövő zenéje, de örömteli lenne, ha felvételt is tudnánk készíteni.
Premecz Matyi: Ez természetesen a siker és a koncert függvénye is lesz, de a jó hangulat nem lesz akadálya ennek.

Van-e valami furfang, amit kölcsönösen eltanult a két zenekar egymástól és a saját új dalaiban tudja majd hasznosítani?
KRSA: A Hammond szállítás fortélyait.
Premecz Matyi: A PASO lendülete és prezentációs készsége mindig is példakép volt a Kéknyúl számára. Öt évvel idősebb bandáról lévén szó talán nem szégyen kijelenteni, hogy kaptunk tőlük inspirációt.

Mi lesz a közös feldolgozás dal, és miért pont arra esett a választásotok?
KRSA: Hang 'em high. Western, mert tele lesz a színpad nagyágyúkkal és mesterlövészekkel.

Min dolgoztok, amikor nem „közösködtök”?
KRSA: Új dalokon dolgozunk akkor is :) Folyamatosan dolgozzuk ki az ötleteinket és igyekszünk még idén felvenni belőlük jópárat. A megjelenés időpontja a hatékonyságunktól függ. Ezen kívül ismét lesz egy-két gyerekkoncertünk is, illetve a gyerekdalokon és azok stúdió verzióin is zajlanak a munkálatok. Mindezek mellett persze majd járjuk a fesztiválokat, klubokat és szabadtéri helyeket. Szóval nem fogunk unatkozni.
Premecz Matyi: Gőzerővel folynak a Kéknyúl negyedik nagylemezének munkálatai, dalírós, kreatív korszakát éli a zenekar.

Vezető kép: PASO, középen, kalapban: KRSA