Pesti Srácok

Honfoglaló vezérek portréibóll nyílt kiállítás a Nemzeti Múzeumban

Honfoglaló vezérek portréibóll nyílt kiállítás a Nemzeti Múzeumban

Honfoglaló vezérek 1700 körül készített portrésorozatából nyílt kiállítás kedden Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Varga Benedek, a múzeum főigazgatója elmondta: a nyolc egészalakos portréból álló, egészen különleges sorozat a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjának jóvoltából került letétbe a múzeumhoz.

MTI

Serfőző Szabolcs művészettörténész, a tárlat kurátora kiemelte: a portrésorozat egy ősgaléria töredéke, amely feltehetően a Berényi család megrendelésére készült az 1700 körüli években. A nyolc festmény közül hét a magyar őstörténet hun és magyar mondai alakjait - Árpád, Gyula, Kadocsa, Kund, Lehel és Örs vezéreket, valamint Attila királyt -, a nyolcadik Mátyás királyt ábrázolja.

PestiSracok facebook image

Az ősgalériák a 17. századi magyarországi főúri rezidenciák jellegzetes elemei voltak. Az életnagyságú képmásokból álló portrésorozatok az adott család élő tagjait és felmenőit ábrázolták, de rendszerint a középkori magyar királyok és honfoglaló vezérek alakjait is magukba foglalták - fűzte hozzá.

Serfőző Szabolcs szerint a festmények a Nádasdy Ferenc által 1663-ban Nürnbergben kiadott Mausoleum Regni Hungariae című kötet rézmetszetű illusztrációit követik, hasonlóan a részben ugyancsak fennmaradt, és a Nemzeti Múzeumban őrzött Batthyány-ősgaléria vezérképeihez. A festmények alján olvasható latin feliratok az ábrázolt személyt és annak dicső tetteit nevezik meg. A feliratok egyben úgynevezett kronosztichonok, vagyis a pirossal kiemelt betűk számértékkel bírnak, amelyeket összeadva mindegyik felirat az 1700. évet adja ki. Egyelőre talány, pontosan mi történt a Berényi család életében 1700-ban, ami annyira fontos volt, hogy a dátumot a képeken is megörökítették - mondta Serfőző Szabolcs. Hozzátette: a képciklus feltehetően báró Berényi György (1657-1722) megrendelésére készült. A báró pályája gyorsan ívelt felfelé az 1700 körüli években, szoros kapcsolatba került Esterházy Pál nádorral, a Királyi Ítélőtábla bírája lett, 1720-ban pedig grófi rangot szerzett.

A képciklust egy londoni székhelyű kereskedőcégen keresztül vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank. A jelenlegi ismeretek szerint a portrésorozat a 19. században hozományként került a Liechtenstein hercegi család egy sarjához, aki a Berényi család egyik leszármazottját vette feleségül - mondta el Serfőző Szabolcs. A (H)ősök csarnoka című kiállítás május 12-ig tekinthető meg a Nemzeti Múzeumban.

Fotó: MTI Kovács Tamás

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Bauer Tamás zároltatta az ÁVH-nál körmöket tépkedő apja önleleplező interjúját

Magyar ugar 2021 január 22.
Miközben Bauer Tamás mentegetni próbálja ÁVH-s apja rémtetteit, aközben nem enged nyilvánosságra kerülni egy vele készült interjút - derítette ki Máthé Áron történész. A titkolózás oka talán az lehet, hogy az interjúból további kínos részletek derülhetnének ki a „Körmös” Bauerként elhíresült bolsevik terrorista ténykedéséről. Egyébként a kedves Olvasó tudott róla, hogy az ÁVH-n a körömtépkedés mellett a sóval etetés is bevett kínzási módszer volt?