Pesti Srácok

Lenyomatok, hangjegyzetek - Cseke Gábor lemezbemutató a BMC-ben

A Modern Art Orchestra megalakulása óta figyelmet fordít arra, hogy teret kínáljon fiatal, kiemelkedő tehetségű hangszeres zeneszerzők számára a közös műhelymunkára és a kreatív kibontakozásra. Május 27-én a zenekar zongoristája, Cseke Gábor mutatja be szerzeményeit a Budapest Music Centerben.

061.hu

Cseke Gábor 2002 óta Fekete-Kovács Kornél meghívására előbb a Budapest Jazz Orchestra, majd a Modern Art Orchestra zongoristája, de eddigi pályafutára során szinte a teljes magyar jazz-élet művészeivel játszott már közösen. A MAO-ban volt alkalma a műfaj nemzetközi sztárjaival is egy színpadon muzsikálni, így többek között Peter Erskinnel, Dave Liebmannal, Bob Mintzerrel, Wallace Rooneyval vagy Johnny Grifinnel játszott már közösen.

PestiSracok facebook image

Cseke Gábor számára a nagyzenekari hangszerelés izgalmas szerepjáték, amelyben egyszerre lehet előadó és kritikus hallgató. Játék az idővel, amikor néha vissza lehet menni a múltba, máskor akár egyszerűen ki lehet lépni belőle, és kívülről szemlélve a pillanat hangzását, újra és újra finomítani, javítani rajta. Szerzeményeiről így nyilatkozott: "...a lemezen hallható dalok az elmúlt 10 évben születtek. Lenyomatok, hangjegyzetek, tükröződések. A dalok hangszerelése nagyon izgalmas és sokszor nehéz folyamat, nem mindig sikerül elsőre megtalálnom azt a lehetőséget, amit hallok magamban. Nekem a hangszerelés egy olyan különleges improvizáció, ahol pillanat és végtelen együtt tud jelen lenni egy idő nélküli síkban. Bármikor megállíthatom, visszapörgethetem, elölről kezdhetem és kijavíthatom magamat. Kipróbálhatok több lehetőséget is, és csak figyelnem kell arra a belső, kritikus hangra. Ezek a dalok az én belső monológjaim, gyötrődéseim, vágyaim, félelmeim és boldogságaim… Amit csak én hallok a lelkem mélyén, amiről néha még magamnak sem merek beszélni…"

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)