Pesti Srácok

Miért kell hogy mesét hallhassanak a gyerekek

Mintegy 1,4 millióval több szót hallanak ötéves korukig azok a gyerekek, akiknek szülei naponta öt könyvet is elolvasnak nekik, mint azok, akiknek szülei soha nem olvasnak mesét - állapították meg az Ohiói Egyetem kutatói.

061.hu

Ez a több mint "egymilliós szószakadék" kulcsfontosságú a gyerekek szókincsének és olvasási készségének fejlődése szempontjából. Azok a gyerekek, akiknek csak napi egyetlen könyvet olvasnak, mintegy 290 ezerrel több szót hallanak ötéves korukra, mint azok, akiknek szülei, gondozói nem olvasnak rendszeresen nekik - derült ki a Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics című folyóirat online kiadásában közzétett tanulmányból. "A szókincsből több szóval megismerkedő gyerekek jobban fel lesznek készülve arra, hogy ezeket a szavakat nyomtatásban lássák, amikor iskolába kerülnek. Ezeknek a gyereknek az olvasási készsége gyorsabban és könnyebben fejlődik" - magyarázta Jessica Logan adjunktus, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatás gondolata abból a korábbi tanulmányból fakadt, amely kimutatta hogy az amerikai gyerekek egynegyedének soha nem olvastak mesét, másik egynegyedüknek nagyon ritkán, hetente egyszer, kétszer. A kutatók együttműködtek a columbusi városi könyvtárral, amelynek munkatársai azonosították a 100 legkedveltebb gyermekkönyvet kicsinyek és iskolás kor előttiek körében. A kutatók a két korcsoportból kiválasztottak 30-30 könyvet és egyszerűen megszámolták, hány szó van bennük. A leporellók átlagosan 140 szót tartalmaztak, a gyerek képeskönyvek 228-at. Ebből számolták ki, hogy mekkora szókinccsel ismerkedhetnek meg a gyerekek születésüktől ötéves korukig feltételezve, hogy hároméves korig leporellókat olvasnak nekik, utána képeskönyveket, és minden meséléskor egy könyvet olvasnak el nekik szüleik.

Számításaik szerint azok a gyerekek, akiknek nem olvasnak szüleik, 4662 szót ismernek meg, a heti egy-két alkalommal mesét hallgatók 63 570-et, a heti 3-5 alkalommal mesét hallgatók 169 520, a naponta olvasásban részesülők 296 660-at és 1 483 300 szót azok, akiknek naponta ötször olvasnak. "Ez nem a mindennapos kommunikációról szól. Azok a szavak, amelyeket a könyvekből ismernek meg, jóval összetettebb, bonyolult szavak, mint azok, amelyeket a szülőkkel beszélgetve megismernek" - magyarázta a kutató. Egy gyermekkönyv szólhat az antarktiszi pingvinekről, olyan szavakat és fogalmakat ismertet meg nekik, amelyek nem jönnek elő a mindennapos beszélgetésben. És ezek a szavak különösen fontosak lehetnek az olvasás megtanulásában" - idézte Logant a Science Daily tudományos honlap.

PestiSracok facebook image

Kép: simonandschuster.com

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.