Pesti Srácok

Novák Ferenc "Tata" előadása a Nemzeti Táncszínházban

A Forrószegiek című legendás előadás bemutatójának 30. évfordulója alkalmából, Novák Ferenc "Tata" szakmai irányítása mellett ismét életre kel a Széki Rómeó és Júlia története április 28-án a Nemzeti Táncszínházban.

MTI

Az előadással a volt Honvéd Táncszínház egykori táncosai, fiatal pályatársaikkal közösen egyszeri alkalommal lépnek színpadra. Az est első részében Novák Ferenc a Szék táncai és táncélete a 20. század első felében című, a hatvanas évek elején megírt szakdolgozata alapján mesél az európai viszonylatban is kiemelkedő néprajzi és művelődéstörténeti gyűjtőmunkájának élményeiről, eredményeiről. Az est folyamán közreműködnek a Magyar Táncművészeti Egyetem egykori és jelenlegi hallgatói, a volt Honvéd Táncszínház tagjai és a Bihari János Táncegyüttes.

PestiSracok facebook image

A Forrószegiek - Széki Rómeó és Júlia című előadást a Táncfórum 1989. április 28-án mutatta be a Thália Színházban. "Novák Ferenc Forrószegiek című alkotása minden szempontból az önálló magyar táncdráma egyik emblematikus darabjának tekinthető, hiszen a világirodalom egyik legismertebb, számtalan színházi és filmes megfogalmazást is megélt szerelmi tragédiája, a Rómeó és Júlia klasszikus és egyetemes érvényű gondolatait jelenítette meg egy speciálisan magyar környezetben, sajátos módon, a magyar néptánc eszközeivel. Ebben a megközelítésben pedig a darab mindenképpen korszakalkotónak minősíthető" - idézi a közlemény Jakabné Zórándi Mária egyetemi tanárt, a Táncművészeti Főiskola egykori rektorát.

Fotó: mediatanacs.blog.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.