A robotok már a spájzban vannak – A MUSE szenzációs budapesti koncertjéről

Minden idők egyik leglátványosabb rock-showját láthattuk tegnap este a Budapest Arénában, hatásában ilyen intenzív élmény valószínűleg a Queen 1986-os fellépése, illetve a U2 1992-es multimédia-kísérlete lehetett a Népstadionban. A Muse Simulation Theory World Tourja valószínűleg minden hazai és nemzetközi sztárt önvizsgálatra kényszerít, ezek után a ledfalakkal és az intelligens lámpákkal villogó hazai koncertek már csak afféle városnapi haknik lehetnek.

PZL – 061.hu

Eszünkbe juthat az Omega 1987 utáni leállására, Kóbor János nyilatkozatai, mely szerint a Queen és még számos nemzetközi sztár 1986-os budapesti koncertjei után az Omega már sehol nem volt a lézershow-jával, és ez annyira sokkolta a zenekart, hogy 1994-ig el is tűntek a közönség elől. Nos, azok a sztárok, akik mindig is adtak arra, hogy ők bizony nemzetközi színvonalat tesznek a képzeletbeli asztalra, most kb. feltétel nélkül adhatják meg magukat. Ugyanis ilyen következes, zeneileg is elképesztően nívós, szenzációsan kivitelezett látványorgiát még a Cirque du Soleil rock and roll szekciója sem produkál Las Vegasban. De itt a látvány nem egy öncélú termékbemutató volt, itt a zenekar a rock and rollt, mint médiumot használta, minden rockgesztus előtt és után ott volt egy idézőjel, a Muse a popkultúra jelkép- és gesztusrendszerét használta és beletette egy sosem látott, végtelenített videóklipbe - ahogy, mondjuk, Bowie is tette.

Nyilvánvalóan idézet volt az emlékezetes Bowie-Hamlet megjelenítés is a koponyával, amikor Belamy imitálja a Hamlet nagymonológját, de egyben utalt Bowie legendás színpadi alakításaira. Már az is ironikus, hogy a színpad maga a kifutóval együtt gitár formájú volt. Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy a Rolling Stones 1981-es Still Life turnéján a legnagyobb poén az volt, hogy a Satisfaction előadása közben ezernyi léggömböt eresztettek el... Nos, itt a MUSE egyébként jellemző léggömbfixációját éppen hogy csak tudomásul vette a közönség. A koncert azzal emelt szintet, hogy a show következetes volt, nem a fináléban sütötték el a látványelemeket, mintegy ajándékként, nem a koncert egy-egy magaslati pontját húzták fel egy-egy népszórakoztató lézerezéssel, hanem az egész koncertet végig egy következetes virtuális retrofuturista városi térben volt tartva, és szervesen illeszkedett a show cyberpunkos, arcade játékok és videóklipek neonszínű városi dzsungelében.

Minden látványelem közös nevezője tehát Gibson Neuromancere, a nyolcvanas évek fagylaltszínekben pompázó kezdetleges computeranimációval elkészített klipjei, mindezekben ironikusan bemutatva a manipuláció, a propaganda, a fake news jellempusztító hatásait. Egy idő után olyan érzésünk lehetett, mintha befeküdtünk volna egy gitár alakú szoláriumba a rendszerváltás idején, miközben Kontrax reklámfilmeket néztünk, amiket Jean-Michel Jarre szintetizátoros látomásaira vágtak. A koncert olyan hatást gyakorolt a közönségre, hogy volt például, aki a lehulló fóliaszalagokba tekerte magát, és a nézőtér szélén nekiállt fekvőtámaszozni (!). A show az új lemezre épült, meglepő módon a Simulation Theoryról nyolc dalt is eljátszottak, így ebbe a világba hívták meg és részint hangszerelték újra a nagy slágereiket is.

https://www.youtube.com/watch?v=MuRujcvdIWE

Aki azt hitte, hogy a koncert majd egy Moog-szintiben fulladozó, túlvezérelt elektropop lesz, azt talán meglepte, hogy soha nem volt ilyen kőkemény a zenekar élőben, mint most. A Muse-ban többek között az a fantasztikus, hogy trió felállással is olyan gazdag megszólalást és virtuozitást produkálnak, ami szinte példa nélküli a kortárs popban, miközben azt is bekalkulálják, hogy rajtuk kívül még vagy húsz robotlány is színpadon van, illetve ereszkedik le kötélen a magasból, hogy transformerek lépkednek és el kell hajolniuk egy gigantikus méretű robotszörny elől, hogy a ledfal animációjába komponálják bele az élő képeket. És aki a Starlightot, a Supermassive Black Hole-t vagy éppen a ráadásban elhangzó Knights of Cydoniát akarta, természetesen megkapta, hiszen ez a full service koncert arról szólt, hogy mindenki azt mondhassa: ez volt életem bulija.

Vezető kép: youtube