Pesti Srácok

Kabdebó Tamás hagyatékával gazdagodott a PIM

Kabdebó Tamás (1934-2018) József Attila-díjas emigráns magyar költő, író és kultúrtörténész hagyatékával gazdagodott a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gyűjteménye.

MTI

A Kabdebó Tamás könyvtárát, naplóit és kéziratait is tartalmazó, 50 dobozt megtöltő hagyatékot a szerző lánya, Kabdebó Lily adta át a múzeumnak szerdán Budapesten. Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója az ünnepségen hangsúlyozta: Kabdebó Tamás hagyatékának hazahozatalával nagy adósságot törleszt a magyar kultúra az emigráns magyar irodalom felé. A PIM és a magyar irodalom hivatalos intézményeinek a feladata, hogy összegyűjtsék és újra elérhetővé tegyék az emigráció magyar irodalmának emlékeit - fűzte hozzá.

PestiSracok facebook image

Kubassek János, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója kiemelte: rendkívül sokoldalú ember volt Kabdebó Tamás, egyszerre író-költő, történész, műfordító, irodalomtörténész és nyelvész. Patrióta világpolgár volt. Életműve nem csupán magyar, hanem angol nyelvű művei révén a világirodalom mindenhol megbecsült része is - tette hozzá. Kabdebó Tamás hagyatékát a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Ithaka pályázata keretében szerezte meg a PIM, hasonlóan többek között Rónai Pál műfordító hagyatékához vagy a Müncheni Magyar Intézet és a Buenos Aires-i Hungária Könyvbarátok Köre gazdag gyűjteményéhez - mondta el Bánki Zsolt István, a PIM főmuzeológusa.

Felidézte: a múzeum már az 1970-es években elkezdte gyűjteni az emigrációban élő magyarság irodalmának, kultúrájának forrásait. Az évtizedek alatt sokszínű, gazdag gyűjtemény jött létre, amelynek része egyebek mellett letétként Márai Sándor hagyatéka is.

Fő kutatási területe az összehasonlító irodalom, a 19. századi európai történelem, a Szent Péter-templom bibliográfiája és egyetemi olvasmánykutatás volt. Több mint harminc magyar nyelvű könyvet írt. Főbb művei között tartják számon a Minden idők (1978); Az istenek (1983); az Árapály (1994); a Pezsdülés (1995); a Forrás (1998); a Rendes emberek szigete (2001); az Utazás a szívem körül (2002); a Milyen színű éjjel a tenger (2004); Tariménes utazásai (2006), a Giorgione nyomában (2009) és a Dunaúszó (2013) című köteteket.

Munkásságát számos irodalmi és történelmi díjjal ismerték el. 1992-ben Pro Patria Hungarica-díjat, 1997-ben Füst Milán-nagydíjat, 1999-ben Nagy Imre-emlékplakettet és Arany János-díjat, 2001-ben József Attila-díjat, 2003-ban Petőfi-díjat, 2004-ben Pro Cultura Hungarica díjat, 2010-ben Salvatore Quasimodo-különdíjat, 2017-ben Magyarország Babérkoszorúja díjat kapott.

Fotó: PIM

Ajánljuk még

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.