Pesti Srácok

Kiállítással és könyvsorozattal ünneplik a 130 éves Fővárosi Nagycirkuszt

Kiállítással és könyvsorozattal ünneplik a 130 éves Fővárosi Nagycirkuszt

Kiállítással és könyvsorozattal ünneplik a 130 éves Fővárosi Nagycirkuszt.

MTI

A Fővárosi Nagycirkusz csütörtöki ünnepségén bemutatták a Cirkuszi csodaemberek - Életútinterjúk cirkuszművészekkel című könyvsorozat első öt kötetét, valamint a cirkusz közönségforgalmi terében megnyitották a Nincs mááásik! - 130 éves a Fővárosi Nagycirkusz című jubileumi kiállítást. Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a rendezvényen hangsúlyozta: jövőt építeni a múlt tisztelete, a múlt ismerete nélkül nem lehet. A könyvsorozat azokról szól, akiknek a magyar cirkuszművészet eredményeit köszönhetjük - mondta. A fotókkal gazdagon illusztrált kötetek a magyar cirkuszművészet neves artistaművészeinek életébe nyújtanak bepillantást. Az érdeklődők kulisszatitkok, példaértékű emberi sorsokat ismerhetnek meg, fájdalmakról és sikerekről, akaraterőről és kitartásról olvashatnak.

A kötetek szerkesztője Fekete Péter és Pál Dániel Levente, a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgja. Az interjúkat Szekáry Zsuzsanna, a kötetekben található fotókat Urbán Ádám készítette. Az 1. kötetben Eötvös Tibor "Szandi", id. Richter József, Simon Árpád, Zsilák György "Fudi", a 2. kötetben Axt Lászlóné Ibolya, Eötvös József és Eötvös Józsefné, Graeser József "Dodi" és Graeser Józsefné Betti, Kovács László és Kovácsné Négyesi Katalin, valamint Nagy Lajos "Nereus" szerepel. A 3. kötetben Balog Ibolya "Zozo mama", Fábry Pál, Schneller László "Perinyó", Petruska "Váradi" Diana, a 4. kötetben Donnert Márta, Gervai Imréné Éva, Mazán Jánosné Ági, Picard Attiláné Richter Mária, Schneller Károlyné Vilma életútinterjúja kapott helyet. Az 5. kötetben Eötvös György, Krately Vilmos, id. Picard Vilmos, id. Simet László és ifj. Simet László pályáját ismerheti meg az olvasó.

A kiállítás megnyitóján elhangzott: Wulff Ede 1889. június 27-én nyitotta meg az első kőcirkuszt Magyarországon, a tárlat az azóta eltelt 130 évet mutatja be. Az egy éven át látogatható kiállítás a cirkuszhoz köthető kulcsfogalmak köré épül, és játékos formában szabad mozgást enged a nézőknek, hogy felfedezzenek különböző összefüggéseket események között, térben és időben - hangzott el a megnyitón. A tablókon archív anyagok, plakátok, dokumentumok, fotók, különleges tárgyak, világot megjárt kellékek, kosztümök, cipők láthatók. A kiállításon a közönség bepillantást nyer a világhírű magyar artisták és a cirkuszművészet zárt világának mindennapjaiba.

PestiSracok facebook image

A tárlat a világhírű zenebohóc, Eötvös Gábor (1921-2002) emléke előtt tiszteleg. A kiállítás címe a művész világsikerű számára utal, amelyben elhangzik: "Van mááásik!". A tárlat címe: "Nincs mááásik!", hiszen a Fővárosi Nagycirkuszból csak egy van, egyszeri és megismételhetetlen "attrakció" - hangzott el. A megnyitón díszvendégként jelen volt a művész fia, ifj. Eötvös Gábor artistaművész is, akinek híres számát átadta. A kiállítást a művész másik fia, Eötvös Tibor "Szandi", az Artistaművészek és Cirkuszi Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyitotta meg, felidézve a Fővárosi Nagycirkusz történetét, az új épület 1971-es megnyitását. A tárlat anyagát a kiállítás kurátora, Szonday Szandra cirkuszkutató és Joó Emese, az intézmény muzeológusa állította össze.

A képen: Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára (b), Szekáry Zsuzsanna, a Cirkuszi csodaemberek - Életútinterjúk cirkuszművészekkel című könyvsorozat egyik szerkesztője (b2), valamint Pál Dániel Levente (j2) és Szlávik Ágnes (j), a könyvsorozat tervezői Fotó: MTI/Soós Lajos

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.