Pesti Srácok

Több mint 300 új kötet jelenik meg a 90. Ünnepi Könyvhétre

Több mint 300 új kötettel várja a közönséget június 13. és 17. között a 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönynapok.

MTI

A könyvhét központi rendezvényét idén a Vörösmarty tér átépítése miatt új helyszínen, a budapesti Duna-korzón rendezik meg - mondta el Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke és igazgatója kedden Budapesten. A sajtótájékoztatón hozzáfűzte: a Vigadó tér és a Március 15. tér közötti területen 168 kiadó és könyvesműhely kínálatából válogathatnak az irodalomkedvelők.

PestiSracok facebook image

A fővárosi rendezvényt csütörtök délután Simon Márton költő nyitja meg. A vidéki események idén Miskolcon, Szőcs Géza költő beszédével veszik kezdetüket - emelte ki. Kitért arra is: újdonság, hogy idén két irodalmi és két mesehajót is indítanak szombaton és vasárnap délután Budapesten, emellett mintegy 1000 dedikálás várja az érdeklődőket a Duna-korzón. Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője hangsúlyozta: kiegyensúlyozott a könyvhét idei kínálata, rengeteg jó könyv született, bár talán hiányoznak az olyan művek, amelyekre az ember azt mondhatná, hogy "beszakad tőle az asztal". A lírai termésből Ágoston Zoltán mások mellett Nádasdy Ádám, Keresztesi József, Lackfi János, Peer Krisztián, Fodor Ákos, Tornai József és Tőzsér Árpád új versesköteteit, a prózai kínálatból három vajdasági szerző, Végel László, Balázs Attila és Vasagyi Mária, valamint Závada Pál, Schein Gábor és Péterfy Gergely regényeit emelte ki.

A könyvhét gyermekirodalmi termését Both Gabriella újságíró-szerkesztő mutatta be. Hangsúlyozta: 2019-ben mintegy 100 gyerekkönyv jelenik meg a könyvhétre, köztük Berg Judit, Bán Zsófia és Zalka Csenge Virág kötetei. Ma már biztosan kijelenthető, hogy felnőtt a magyar gyerekirodalom, és végre a rangjának megfelelően van kezelve - fogalmazott Both Gabriella, aki szerint már nincsenek tabuk a gyerekirodalomban. Lehet olvasni a hagyományostól eltérő családmodellekről, a diszlexiáról és számos más gyerekeket mélyen érintő jelenségről és problémáról, amelyről korábban hallgattak a gyerekkönyvek.

Június 12. és 16. között rendezik meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) a Margó Irodalmi Fesztivált, ahol szerdán külön megemlékeznek a nemrégiben elhunyt Térey Jánosról - mondta el Valuska László fesztiváligazgató. Kiemelte: a fesztiválon számos könyvheti újdonság, köztük Szilágyi István, Péterfy Gergely, Háy János és Tóth Krisztina új köteteinek bemutatója, koncertek, beszélgetések, szombaton pedig gyerekprogramok várják a közönséget.

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)