Pesti Srácok

Van Gogh napraforgói "megkoptak" az elmúlt 130 évben

Vincent van Gogh napraforgókat ábrázoló sorozatának színei jelentősen "megkoptak" az elmúlt 130 évben - derült ki az 1889-es Napraforgók című festmény tudományos vizsgálatakor. Az amszterdami Van Gogh Múzeum csütörtökön mutatta be a kutatás eredményeit a Van Gogh és a napraforgók című kiállításán.

MTI

Van Gogh (1853-1890) 1888 és 1889 között öt változatban készítette el a virágokat vázában ábrázoló alkotását. A legjobban sikerült művei közé tartozó festmények különböző országok múzeumaiban láthatóak. A legújabb technikai módszerekkel készített vizsgálatok kimutatták, milyen pigmenteket és színkeverékeket használt a festő a világhírű festményen. Az egyik vörös tónus különösen fényérzékeny volt és gyorsan elhalványult, az egyik sárga pedig gyorsan besötétedett. "Az eredeti színárnyalatok nagyrészt eltűntek" - mondta Nienke Bakker, a múzeum szakértője. A festmény két részletét a múzeum az eredeti állapotoknak megfelelően rekonstruálta, hogy megmutassa, milyenek voltak az eredeti színek. "Az egyik virág közepe tulajdonképpen lila volt, ma viszont már világoskéknek tűnik" - állapították meg.

A festményt viszonylag könnyen restaurálták. A később rákerült lakkot viszont nem tudták eltávolítani, mivel különben károsodtak volna a színrétegek. A múzeum pénteken nyíló és szeptember 1-jéig tartó kiállítása 23 festmény alapján meséli el a Napraforgók keletkezésének történetét. Van Gogh már 1886-ban Párizsban megfestette a napraforgókat ábrázoló első csendéleteit. "A hála szimbólumai" - írta a képről a festő. Az alkotás barátjára és kollégájára, Paul Gauguinre is mély benyomást tett. Maga Van Gogh is az egyik legjobb művének nevezte a Napraforgókat.

PestiSracok facebook image

Kép: youtube

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)