Pesti Srácok

A szolgálólány meséjének folytatása az idei Booker-díj jelöltjei között

Margaret Atwood A szolgálólány meséje című regényének szeptemberben megjelenő folytatása is felkerült az idei Booker-díj jelöltjeinek hosszú listájára - írta a BBC News szerdán.

MTI

A szolgálólány meséjét 1985-ben adták ki, később nagy sikerű, sokszoros Emmy-díjas tévéfilmsorozat is készült belőle. A regény The Testaments című folytatása szeptember 10-én jelenik meg. Margaret Atwood korábbi regényei közül ötöt jelöltek Booker-díjra, köztük 33 évvel ezelőtt A szolgálólány meséjét is. A vak bérgyilkos 2000-ben el is nyerte a rangos elismerést.

PestiSracok facebook image

Az idei 13 díjesélyes kötet között van még Salman Rushdie Quichotte című könyve. Az író Az éjfél gyermekei című regénye 1981-ben elnyerte a Booker-díjat, a díj alapításának 40. évfordulóján, 2008-ban pedig az addigi Booker-díjasok legjobbjának választották. Az egyetlen amerikai szerző, aki az idei válogatásba bekerült, az Illinois-ból származó, Edinburgh-ban élő Lucy Ellison, aki egy mondatban írta meg ezeroldalas Ducks, Newburyport című regényét. A listán mindössze egyetlen debütáló szerző van: a nigériai Oyinkan Braithwaite, aki My Sister, The Serial Killer (Húgom, a sorozatgyilkos) című regényével került a jelöltek közé.

A hosszú listán szerepel még Jeanette Winterson regénye, a Frankissstein, John Lanchester műve, a The Wall, Kevin Barry könyve, a Night Boat To Tangier, Bernardine Evaristo műve, a Girl, Woman, Other, Deborah Levy alkotása, a The Man Who Saw Everything, Valeria Luiselli regénye, a Lost Children Archive, Chigozie Obioma könyve, az An Orchestra Of Minorities, Max Porter műve, a Lanny, valamint Elif Shafak regénye, a 10 Minutes 38 Seconds In This Strange World.

A jelöltek hat szerzőre szűkített rövid listáját szeptember 3-án hozzák nyilvánosságra, a díjazott nevét pedig október 14-én jelentik be.

Az 1968-ban alapított, először 1969-ben odaítélt Booker-díjat, a legrangosabb brit irodalmi elismerést a Booker élelmiszeripari és nagykereskedelmi vállalat támogatásával hozták létre. A díjat 2002-től a Man Group befektetési tanácsadó és alapkezelő csoport támogatta. A főszponzor helyét 2019 júniusától a kaliforniai székhelyű Crankstart jótékonysági alapítvány vette át. Az idei az utolsó év, amikor a Man Group a szokásos 1,6 millió fonttal (591 millió forint) finanszírozza a Man Booker-díj és a Nemzetközi Man Booker-díj átadását.

A Booker Prize Foundation az év elején közölte, hogy nem tervezik a Booker-díjjal járó 50 ezer fontos (18,2 millió forintos) pénzjutalom megváltoztatását.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.