Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

A szolgálólány meséjének folytatása az idei Booker-díj jelöltjei között

TRTihanyi Rita ‎ 061.hu 2019. július 24. 14:28

Margaret Atwood A szolgálólány meséje című regényének szeptemberben megjelenő folytatása is felkerült az idei Booker-díj jelöltjeinek hosszú listájára - írta a BBC News szerdán.

MTI

A szolgálólány meséjét 1985-ben adták ki, később nagy sikerű, sokszoros Emmy-díjas tévéfilmsorozat is készült belőle. A regény The Testaments című folytatása szeptember 10-én jelenik meg. Margaret Atwood korábbi regényei közül ötöt jelöltek Booker-díjra, köztük 33 évvel ezelőtt A szolgálólány meséjét is. A vak bérgyilkos 2000-ben el is nyerte a rangos elismerést.

PestiSracok facebook image

Az idei 13 díjesélyes kötet között van még Salman Rushdie Quichotte című könyve. Az író Az éjfél gyermekei című regénye 1981-ben elnyerte a Booker-díjat, a díj alapításának 40. évfordulóján, 2008-ban pedig az addigi Booker-díjasok legjobbjának választották. Az egyetlen amerikai szerző, aki az idei válogatásba bekerült, az Illinois-ból származó, Edinburgh-ban élő Lucy Ellison, aki egy mondatban írta meg ezeroldalas Ducks, Newburyport című regényét. A listán mindössze egyetlen debütáló szerző van: a nigériai Oyinkan Braithwaite, aki My Sister, The Serial Killer (Húgom, a sorozatgyilkos) című regényével került a jelöltek közé.

A hosszú listán szerepel még Jeanette Winterson regénye, a Frankissstein, John Lanchester műve, a The Wall, Kevin Barry könyve, a Night Boat To Tangier, Bernardine Evaristo műve, a Girl, Woman, Other, Deborah Levy alkotása, a The Man Who Saw Everything, Valeria Luiselli regénye, a Lost Children Archive, Chigozie Obioma könyve, az An Orchestra Of Minorities, Max Porter műve, a Lanny, valamint Elif Shafak regénye, a 10 Minutes 38 Seconds In This Strange World.

A jelöltek hat szerzőre szűkített rövid listáját szeptember 3-án hozzák nyilvánosságra, a díjazott nevét pedig október 14-én jelentik be.

Az 1968-ban alapított, először 1969-ben odaítélt Booker-díjat, a legrangosabb brit irodalmi elismerést a Booker élelmiszeripari és nagykereskedelmi vállalat támogatásával hozták létre. A díjat 2002-től a Man Group befektetési tanácsadó és alapkezelő csoport támogatta. A főszponzor helyét 2019 júniusától a kaliforniai székhelyű Crankstart jótékonysági alapítvány vette át. Az idei az utolsó év, amikor a Man Group a szokásos 1,6 millió fonttal (591 millió forint) finanszírozza a Man Booker-díj és a Nemzetközi Man Booker-díj átadását.

A Booker Prize Foundation az év elején közölte, hogy nem tervezik a Booker-díjjal járó 50 ezer fontos (18,2 millió forintos) pénzjutalom megváltoztatását.

Kapcsolódó témák
margaret atwood man booker-díj a szolgálólány meséje
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)