Megnyílt Király Tamás divattervező retrospektív kiállítása a Ludwig Múzeumban

Király Tamás (1952-2013) divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel péntektől látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.

MTI

Király Tamás, az egyik nemzetközileg is legismertebb magyar divattervező az 1980-as években kezdte karrierjét, és rövid idő alatt az underground színtér emblematikus alakjává vált.

Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója a szeptember 15-ig látható kiállítás csütörtöki sajtóbejárásán elmondta: Király Tamás művészete az öltözködést, a filmet, a színházat, a performanszt és a képzőművészetet egyaránt magába foglalja. A tervező meghatározó művésze volt a rendszerváltás előtti időszaknak, alkotásai óriás kincsnek számítanak - tette hozzá.

Tímár Katalin, a tárlat kurátora hangsúlyozta: a divattervező folyamatosan túlszárnyalta a határait. Királyt az átalakulás és a folyamatok érdekelték, nem az örökkévalóság. Alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította - tette hozzá. Mint mondta, a kreációi nagyon sérülékenyek voltak, Király Tamás több alkotása megsemmisült, vagy elveszett és már csak fotódokumentációban lelhetők fel.

Az első teremben látható képzeletbeli kifutón különféle korszakaiból látható válogatás. Bemutatnak az 1980-as évek közepéből, az úgynevezett hajtogatós korszakból származó ruhát, amelyből egyetlen példány maradt fent. Jellemzője, hogy többféleképpen lehetett hordani.

A kurátor kifejtette: ruháiban sokszor hangsúlyozta a női test egyébként is hangsúlyos idomait, más esetekben pedig épphogy ez ellen dolgozott, olyan részekre helyezte a hangsúlyt, ami nem volt megszokott: például párnákat helyezett olyan helyekre, amelyek a női idomokat eltakarták.

Kiállítják a pirosruha-kollekciót is, amely a divattervező utolsó, 2013-as bemutatóján, az Elle Fashion Show-n volt látható.

A következő teremben a Hölgy kicsit bogaras című projektjének fekete színű darabjait mutatják be. A kreációk Krasznai Zoltán nagyméretű fotósorozatán is megjelennek, míg a videón a fotózás munkafolyamatáról mutatnak werksorozatot, de a divattervező lakásából is látható többek között egy fekete asztal, amely a projektben díszletként szolgált.

Mint mondta, Király Tamás szerette a kontrasztokat, anyagok és emberek kontrasztjait, ezért került a fekete terem mellé a fehér terem, ahol Baltazár Színház előadásához készült jelmezekből állították ki a leglátványosabb darabokat. Király a 2010-es évek közepén kezdett dolgozni a színházzal, amelynek három előadásához tervezett jelmezeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotói fantázia leginkább ezekben a darabokban érhető tetten, mivel a legegyszerűbb anyagokból volt képes elképesztő kreációkat létrehozni.

Pécsett 1987-ben rendezett bemutatót, amelynek teljes anyagát fotókból összeállított werken mutatják be. Tímár Katalin szerint Király Tamás szerette dramatizálni a bemutatókat, színpadon jelentek meg a ruhák, sokszor a modellek táncoltak, vagy különféle interakcióba léptek egymással. Colstokból készült kreációk, valamint az úgynevezett testruhák szerepeltek a pécsi bemutatón. Utóbbiak annyira rossz állapotban maradtak meg, hogy ezeket csak fotósorozaton láthatja a közönség.

A következő egységben az 1988-as Dressater elnevezésű berlini divatbemutatót idézik meg, ahol Király Tamás egyetlen kelet-európaiként olyan tervezők társaságában állított ki, mint Claudia Skoda vagy Vivienne Westwood. A show-n olyan ruhákat vonultatott fel, amelyek koncepcionális és vizuális radikalizmusa még ebből a formabontó közegből is kiemelte. A berlini bemutatóra készült ruhákból csak három darab maradt meg, de fotókon és videókon látható a többi kreáció is.

A következő terem anyaga az úgynevezett Váci utcai séták elnevezésű projekt néhány darabját és a fotódokumentációt vonultatja fel. Az 1980-as évek közepén szerveződött performanszok során a főváros sétálóutcája kifutóvá alakult át, a modellek interakcióba kerültek a járókelőkkel. Ebben a korszakban a kurátor szerint főként a konstruktivista hagyomány határozta meg Király formavilágát.

Az utolsó teremben népies kreációkat láthat a közönség, valamint különféle kiegészítőket, köztük a pata formájú cipőket.

fotó: MTI/Koszticsák Szilárd