Pesti Srácok

Budavári Könyvünnep Kassa és Márai jegyében

Márai Sándorra emlékezik a 17. Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe (Budavári Könyvünnep), melyet Kassa díszvendégségével rendeznek meg szeptember 6. és 8. között.

MTI

A Könyvünnepet tavaly szentelték először egy személy, Kányádi Sándor emlékének, ezúttal pedig a harminc éve elhunyt Márai Sándorra emlékezik a programsorozat - mondta el szerdán Budapesten a fesztivált szervező Budavári Önkormányzat vezetője. Nagy Gábor Tamás polgármester hozzátette: fontos, hogy a Könyvünnepen minden évben bemutatkozhasson a Kárpát-medence valamelyik szeglete; ezúttal Kassa városa lesz a díszvendég, részben Máraihoz kapcsolódóan.

PestiSracok facebook image

A Könyvünnep társszervezőjét, a Litea Könyvesboltot vezető Bakó Annamária közölte, ebben az évben 28 magyarországi és határon túli könyvkiadó, valamint 9 kulturális intézmény vesz részt a Budavári Könyvünnepen. Nagy Gábor Tamás elmondása szerint az Országos Széchényi Könyvtár kassai kamarakiállítással jelentkezik, de programokkal és kedvezményekkel készül a Budapesti Történeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár, valamint az MTA Zenetudományi Intézete is. Fájó vesztesége az évnek a kerületben élt Tandori Dezső, a februárban elhunyt költőre kiállítással emlékezik az önkormányzat a Virág Benedek-házban - közölte a polgármester.

Mint hozzáfűzte, a Könyvünnepen író-olvasó találkozók, dedikálások, könyvbemutatók, gyerekpavilon, bábszínház, ifjúsági helytörténeti séta és számos egyéb program várja az érdeklődőket. A fesztivál emellett gazdag zenei kínálattal készül: napközben népzenei, régizenei és gyermekkoncertek szórakoztatják az érdeklődőket, esténként pedig Keresztes Ildikó, a Rajkó zenekar, majd a Makám fellépése zárja a programot.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.