Nyitnikék – Négy évtized után újra kaphatóak Vojtěch Kubašta térbeli mesekönyvei

Az idei év egyik legnagyobb könyves eseménye, hogy újra kaphatóak a hatvanas és a hetvenes években Magyarországon is hatalmas sikert aratott, Vojtěch Kubašta illusztrációival díszített ún. térhatású mesekönyvek. A Grimm mesékre épülő, generációs tudatot is meghatározó sorozatból nyolc kötet jelent meg, de sikeresek lesznek ezek a részben a laterna magica élményhez hasonlatos varázskönyvek, bizonyára más kiadványok is megjelennek ebben a formátumban. Mert annak idején megjelentek egyéb Kubašta által illusztrált könyvek, például A tücsök és a hangya, a Guliver Lilliputbban, vagy A három aranyhajszál…

PZL – 061.hu

Mi a titka ezeknek a könyveknek? Talán az, hogy ugyanaz az erős meseélményt hozzák működésbe, mint a diafilmeknél, a laterna magicánál, az órásmesterek alkotta XIX. századi varázsdobozoknál. A gyermeki fantázia erőtere hozza működésbe a csodát, varázslatot. A Kubašta- könyveknél (Csipkerózsika, Hamupipőke, Piroska és a farkas, Hófehérke és a hét törpe, A farkas és a hét kecskegida, Jancsi és Juliska, A három kismalac, Csizmás Kandúr) a gyerekek szeme előtt nyílik ki a mesék világa, tűnnek fel a kastélyok, a mézeskalács ház, vagy éppen Piroska nagymamájának viskója. És ami a legfontosabb: a gyerekek tudják mozgatni a figurákat, a tárgyakat, azaz bele tudnak szólni a mesébe, részesei lesznek a történetnek. Ezek a térbeli hatású, ún. pop-up mesekönyvek részletgazdag illusztrációi beizzítják a gyermeki képzeletet, egy - leginkább német mesék illusztrációinak világát imitáló - képen annyi motívum, állatka van, hogy percekig nézheti a gyerek, míg mindent be tud fogadni.

Nyíl jelzi, hogy hol lehet úgymond beavatkozni, azaz hol található a kis kar, ami megmozdítja a képet. Ha a gyerek tehát akarja, az ablakból az ajtóhoz mehet a farkas… Amikor bemozgatunk egy adott képet, sok esetben a boszorkányt és a gonosz farkast hívjuk elő vagy tüntetjük el, és ez a gyerekek félelemérzetének leküzdésében segíthet. De vajon miben térnek el a 2019-es kiadások a hatvanas években publikált könyvektől? Elsőre feltűnik, hogy a betűk nagyobbak lettek, ami jót tett a sorozatnak, hiszen olvashatóbbak lettek a történetek. Az új kiadások kaptak egyfajta lakkozott réteget, ami korszerűbbnek mutatja az oldalakat, azaz felfrissítették a színeket, de az is biztos, hogy stabilabbak, erősebbek lettek a perforációkkal teli oldalpárok, így nem tépik le olyan könnyen a fellelkesült kisgyerekek ea mozgatható figurákat

A hatvanas évek könyveinek mattabb a színvilága, beidézik a két háború közötti mesekönyves világot, de az is lehet, hogy csak az eltelt ötven év miatt lettek színevesztettek az oldalak a 2019-es kiadásokhoz képest. Egyébként alapvetően semmi nem zavarja az érzelmes utazást a gyerekkorba…, és az új kiadás üveget imitáló műanyag lapocskát tett olyan helyekre, ahol üveget láthatunk – pl. Hófehérke üvegkoporsója meglepően élethű. Ez valósággal transzba hozza a gyerekeket, teszteltük az ötéves korcsoporton. Míg a hatvanas években készült kiadások gerince textilből készült - ami kétségtelenül adott egy plusz patinát -, a 2019-es reprinteknek már papírból vannak, de cserébe ráírták a mesék címét és a szerző nevét, így áttekinthetőek a polcon.

A hátoldal az eredeti kiadásoknál egy 1/1 ún. lezáró kép (Piroska esetében kézen fogva megy el a nagymama házától a kislány a vadásszal), addig az új kiadásoknál ez a kép kisebb formátumú, és mellette ott van a sorozatot népszerűsítő ½ promóció, de ez cseppet sem zavaró, gyönyörűséges könyvtárgyak így is… A Disney világától eltérő, mégis a gyerekek „szép” fogalmához közel álló illusztrációk Vojtěch Kubašta alkotásai, de jól fókuszáltak a mesék is, afféle lényegre törő storyboardok, minden fontos motívum bennük van, így tehát nem sérült a történetek integritása. Vojtěch Kubašta 1914-ben, Bécsben született és 1992-ben hunyt el a csehországi Dobříšban. Persze nem ő találta fel a térbeli könyveket, hiszen a csillagászattal, a geológiával és a biológiával foglalkozó kódexek már az 1200-as évek óta ismertek voltak.

Az első gyermeknek szánt térbeli könyvet (Harlequinade) 1700-ban alkotta meg Robert Sayer, londoni nyomdász, ezután már sorra jelentek meg a klasszikus mesék és a bibliai történetek térbeli változatai. A XX. századi pop-up könyvek kiemelkedő és sokoldalú alkotója volt Kubašta, akinek a képeit elnézve meglepő, hogy a pop-up mesekönyvek grafikáinak világa, karakterológiája mennyire eltér azoktól a rajzaitól, amelyek úgymond hagyományos illusztrációk. Talán érdemes megjegyeznünk, hogy A Csizmás kandúr alternatív borítóval jelent meg 2019-ben, de még a hatvanas években a Csipkerózsika is kétféle coverrel látott napvilágot…. Talán azért hozták ki másik borítóval, mer az első verzión a borító boszorkánya félelmetes lehetett a gyerekek számára.

Ugyanez vonatkozik a Jancsi és Juliskára is, annak szintén volt olyan verziója, melynek coverén látható volt a vasorrú bába, de a Piroska és a farkas címoldalát is megváltoztatták, szintén még a hatvanas években, mert az első kiadásnál túl félelmetes volt a coverkép ordasa…. Nyilván fontosak a kortárs mesék is, mert a mai világunkat értelmezik, és adnak kortárs válaszokat a gyerekeket mai problémáira, de ezek a Kubašta képeivel illusztrált könyvek egyszerre mutatják meg az univerzálisat, az ősit, és mozgatják be azt a varázsvilágot, ami modellezi a gyerekkor csodáját a vasorrú bába kemencével, Hófehérke üvegkoporsójával és Csipkerózsika rokkájával.