Pesti Srácok

Nyílik a World Press Photo kiállítás a Nemzeti Múzeumban

Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amelyet csütörtöktől lehet megtekintetni Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban.

MTI

A világ szinte összes fontos tavalyi eseményéről manipuláció nélkül tudósít a World Press Photo kiállítás. A nemzetközi pályázat idei díjazott felvételei nagyon erősek a történetmesélésben, kiemelten foglalkoznak a női ügyekkel és a migrációval is - mondta a tárlatot bemutató szerdai sajtótájékoztatón Révész Tamás fotóművész és fotóriporter, a kiállítás főszervezője. Hozzáfűzte: az idei World Press Photo sokkal nagyobb élmény lehet a látogatóknak a tavalyinál, hiszen bár drámai eseményekkel szembesülnek, nem annyira "durvák" a képek, mint amit az előző években megszokhattak.

PestiSracok facebook image

Az idei World Press Photo kísérő kiállítása Borsi Flóra Imagine című tárlata. A mindössze 26 éves, itthon kevésbé ismert fotóművész mögött már az idősebb pályatársakat megszégyenítő életmű áll. Igazi szupersztár, akinek már a világ számos országában nyílt kiállítása. A munkája pont ellentéte a World Press Photo tényszerűségének, az alkotásain minden a szabad manipulációról szól - emelte ki Révész Tamás. A sajtótájékoztatón Sophie Boshouwers, a World Press Photo Alapítvány kurátora hangsúlyozta:

Máté Bence természetfotós, a természetfotó kategória első helyezettje Túlélési ösztön című győztes fotója előtt

2019-ben nyolc kategóriában - általános hírek, környezet, természet, hosszú távú projektek, portré, hír és sport, az év képe, valamint újdonságként az év képriportja - több mint 4700 fotográfus 129 országból több mint 78 ezer fotóval pályázott. A kiállítás 143 képét három héten keresztül válogatta egy 21 tagú, riporterekből és szerkesztőkből álló, nemzetközi zsűri.

Az idei World Press Photo pályázaton a természet kategóriát Máté Bence nyerte a Túlélési ösztön című békás fotójával. A világhírű természetfotós a sajtótájékoztatón elmondta: sosem készít kifejezetten pályázási szándékkal fényképeket, de az erdélyi Kovászna megyében készült felvétel esetében már az első pillanattól tudta, hogy jó pályamunka lehet belőle. Máté Bence kitért arra is: fényképein a természet szépségeit igyekszik megörökíteni, általában nem a dráma érdekli. Az étkezési célból levágott lábú békák haláltusáját megörökítő kép abban az értelemben kilóg a sorból, hogy a témája a pusztítás maga.

Varga Benedek, a Nemzeti Múzeum főigazgatója (j), René van Hell, Hollandia budapesti nagykövete (k) és Sophie Boshouwers, a World Press Photo Foundation kurátora

A World Press Photo kiállítás képei nehéz kérdéseket tesznek fel, és alkalmat teremtenek arra, hogy elgondolkodjunk a sajtó pluralitásán és szabadságán, az álhíreken - mondta René van Hell, a Holland Királyság budapesti nagykövete. A 2019-es World Press Photo kiállítás október 23-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Fotók: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?