Pesti Srácok

A franciák mától szabályozzák az elektromos rollerek használatát

A városi közlekedésben gyakran kaotikus helyzeteket teremtő elektromos rollerek és minden egyéb elektromos meghajtású egyéni járművek használatát szombattól a KRESZ-ben szabályozza Franciaország; egyebek mellett tilos lesz rollerekkel a járdán közlekedni és parkolni is.

MTI

Az óránkénti maximum 25 kilométeres sebesség, valamint 12 éves alsó korhatár szerepel a pénteken rendeleti úton közzétett szabályozásban, amelyet Párizshoz hasonlóan a nagyobb városok önkormányzatai és a városi közlekedés valamennyi résztvevője régóta reklamált az időnként halálos baleseteket is okozó elektromos meghajtású kisjárművek használatára. A törvény az elektromos egykerekűkre, valamint a hoverboardokra is vonatkozik, de elsősorban a rollereket érinti, amelyek az elmúlt két évben teljesen átalakították az európai nagyvárosok közlekedését, miután a bérelhető változataik elárasztották az utcákat.

Az elektromos meghajtású rollerek egy évvel ezelőtt jelentek meg a párizsi utcákon, számukat 15 ezerre becsülik, és folyamatosan gondot okoznak a párizsi önkormányzatnak azzal, hogy szabályozás hiányában az emberek bárhol leteszik őket használat után. "Alapvető igény volt a szabályok lefektetésére" - hangsúlyozta közleményében Emmanuel Barbe, a közlekedésbiztonságért felelős tárcaközi megbízott, aki szerint a szabályozás felelősebb közlekedőket fog teremteni, és a járdákat visszakaphatják a gyalogosok. Az elektromos rollerek ezentúl óránkénti 25 kilométeres sebességkorlátozás érvényes, miközben egyes típusok akár óránként 80 kilométeres sebességre is képesek.

PestiSracok facebook image

A kerékpárokhoz hasonlóan a rollerek kötelező felszerelése ezentúl az első és hátsó lámpa, a fékrendszer és csengő, és a járműveken szombattól nem közlekedhet két ember, azaz tilos utas szállítása, csak a vezető tartózkodhat a járművön, akinek legalább 12 évesnek kell lennie. Ezentúl az elektromos járművekkel tilos a járdán közlekedni, a városokban a kerékpársávokat használhatják a rollerezők, akik menet közben nem viselhetnek fülhallgatót, azaz nem telefonálhatnak és nem hallgathatnak zenét. Alkohol és kábítószer hatása alatt pedig tilos rollerre szállni. A szabályok megszegését 35-től 1500 euróig terjedő pénzbírsággal sújtják.

Kép: AFP

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.