Pesti Srácok

Magyar operatörténeti kuriózum hangfelvétel az Operától

Egy korábban soha nem rögzített opera, az Erzsébet Erkel Ferenc által írt II. felvonásából hangversenyszerű előadáson készít lemezfelvételt a Magyar Állami Operaház 2019. október 19-én az Erkel Színházban. A Kolonits Klára és László Boldizsár főszereplésével, Kocsár Balázs vezényletével hallható különleges produkciót Windhager Ákos és Kiss Eszter Veronika képekkel és izgalmas zenetörténeti adalékokkal tarkított bevezetője előzi meg.

061.hu

Az Opera kiemelten fontosnak tartja első főzeneigazgatója, Erkel Ferenc életművének ápolását, ezért évről évre lemezre veszi darabjait. A sorozat idén egy szinte teljesen ismeretlen gyöngyszemmel, az Erzsébet második felvonásával bővül. A mű Ferenc József és Erzsébet királyné 1857-es magyarországi látogatásának tiszteletére készült, főhősnője a királyné névrokona, a magyar történelemből és a német operairodalomból (Wagner: Tannhäuser) is jól ismert Árpád-házi Szent Erzsébet.

PestiSracok facebook image

Az opera komponálásakor Erkelt még nem fiai, hanem a korban fuvolavirtuózként és zeneszerzőként egyaránt ismert Doppler Károly és Doppler Ferenc segítették – ők írták az Erzsébet első és harmadik felvonását. A műhelymunkában készült Erzsébet középső felvonása azonban a legvalódibb Erkel-zene, és mint olyan, érdemesnek bizonyult rá, hogy az Opera együttesei és szólistái – Kolonits Klára, László Boldizsár, Haja Zsolt, Balga Gabriella, Káldi Kiss András, Cser Krisztián – Kocsár Balázs, az Opera főzeneigazgatójának vezényletével előadják és lemezre vegyék. A koncertszerű előadást Varga Bence állítja színpadra.

A szűk egyórás felvonást izgalmas beavatóelőadás előzi meg, ahol Ókovács Szilveszter főigazgató mellett Windhager Ákos összehasonlító irodalomtörténész és kultúrakutató, valamint Kiss Eszter Veronika zenetörténész, zenekritikus mesél a mű hátteréről, Sisivel való kapcsolatáról és a Doppler-fivérekről – mindezt igazi ritkaságoknak számító képekkel illusztrálva.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.