Visszapillantó tükör - Sándor Pál 80 éves
Október 19-én lesz nyolcvanéves Sándor Pál Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró és producer.
MTI
A film iránt kiskora óta lelkesedő fiú érettségi után, 1958-ban a filmgyárban lett laboráns. Később Fábri Zoltán és Keleti Márton asszisztenseként dolgozott, így mire bekerült a főiskolára, szinte mindent tudott a szakmáról. 1964-ben végzett Herskó János osztályában, de már a főiskolán, illetve a Balázs Béla Stúdióban forgatott kisfilmjeivel (A nagyfülű, Három történet a romantikáról) feltűnést keltett, műveiben érezhető volt a formateremtés igénye. Első játékfilmje, az 1967-es Bohóc a falon már kiforrott alkotóra vallott, filmjeire azóta is jellemző a szatirikus hangvétel. Hol könnyedebb, burleszkbe forduló, hol a tragédia sötétebb árnyalatait magukra öltő filmjeiben a túlélés záloga a közösség összetartása, a csapatszellem megőrzése, saját mítoszaira Mándy Iván írásaiban, a cirkusz és a kabaré nyüzsgő forgatagában talált rá.
Mándy nyomán készült két különös és különleges stílusbravúrja, a Régi idők focija és a Szabadíts meg a gonosztól. Előbbi groteszk látásmódú történet, egy gyógyíthatatlan megszállottság - már-már szent őrület - tragikomikus tükre, tanulsága az azóta szlogenné vált "Kell egy csapat", az újrakezdés, együttes munka jelképe. Minarik mosodás alakja Garas Dezső alakításában chaplini magaslatra nőtt. A Szabadíts meg a gonosztól a kelet-európai abszurd drámák világának filmre adaptálása. Filmes nyelvezete változatos, időnként lírai hangvételű, erre példa a Szeressétek Ódor Emíliát és a Sárika drágám, ezek fő témája a felnőtté válás konfliktusokkal teli folyamata. Történelmi kalandfilmje, a Berlini Filmfesztiválon 1977-ben Ezüst Medve-díjjal jutalmazott Herkulesfürdői emlék is lírai elemekkel dolgozik. A líra és irónia eszközeivel nyúlt egy másik történelmi szituációhoz, 1956-hoz a Szerencsés Dániel című filmjében.
https://www.youtube.com/watch?v=OpByiWt4VK0
Az 1981-es Ripacsok is a groteszk és a lírai sajátos keveréke, komédiába ágyazott tragédia az emberi kapcsolatokról, Garas Dezső és Kern András emlékezetes alakításával, Ragályi Elemér káprázatos képeivel. Ennek a filmnek volt emblematikus dala az Egyedül nem megy. Az 1988-as Miss Arizona után hosszú időre felhagyott a rendezéssel, csak 1995-ben készített ismét rövidfilmet Ég a város és a ház is címmel. A magyar film nagy csapatépítője a következő évtől producerként dolgozott, saját filmes cégét 2000-ben hozta létre. 2002-ben a Magyar Producerek Szövetségének elnöke lett, 2005-ig állt a szövetség élén. Producerként közreműködött többek között a Le a fejjel!, a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékok, Mészáros Márta Kéthly Annáról szóló filmjében (Utolsó jelentés Annáról), Török Ferenc Senki szigete című alkotásában. Több olyan televíziós produkció fűződik nevéhez, amelynek rendezője is volt (Showbálvány, Miénk a kép, Volt 1x1 zenekar, Áloműzők, Lámpaláz).
2007-ben visszatért a játékfilmhez, a saját forgatókönyvéből rendezett Noé bárkája "egy mocskos-gyönyörű" VI. kerületi ház és annak lakói életét mutatja be. Tavaly mutatták be Vándorszínészek című, az 1800-as évek első felében játszódó kosztümös romantikus filmdrámáját, amely elnyerte a várnai filmfesztivál fődíját. Pályája során többször rendezett színházban is. Sándor Pál 1972-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1977-ben érdemes művész, 1987-ben kiváló művész lett, 2009-ben Kossuth-díjjal tüntették ki "az egyetemes és a hazai filmművészetet egyaránt gazdagító alkotásaiért, sokoldalú művészi pályája elismeréseként". 2015-ben Prima Primissima Díjat kapott a magyar színház és filmművészet kategóriában és számos nemzetközi díj és elismerés tulajdonosa is.
Kép: Port.hu
