Érdekességek a Virág Judit Galéria aukciójáról
A Virág Judit Galéria háború utáni és kortárs művekből rendezett aukcióján Nádler István, Lakner László, Keserü Ilona és Csernus Tibor művei is rekord áron keltek el. Az elért eredmények fordulatot jelentenek a műtárgypiacon, és komoly hatással lehetnek az érintett magyar képzőművészek nemzetközi piaci értékére is.
Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai műtárgy-kereskedelemben is egyre nagyobb az érdeklődés a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek magyar képzőművészete iránt. Ezért az őszi árverési szezon egyik legizgalmasabb aukcióját rendezte a Virág Judit Galéria, hiszen a nagyközönség egyszerre több mint 100 háború utáni és kortárs műre licitálhatott, köztük számos kulcsfontosságú alkotásra. A tematikus árverésen sorra dőltek meg az életműrekordok: Nádler István, Lakner László és Keserü Ilona alkotása is a korábbi legmagasabb leütési ár többszöröséért kelt el.
A novemberi aukció egyik szenzációja és a korszak szimbolikus jelentőségű alkotása, Lakner László Metamorfózis – egyszer, aztán, később / Várakozók (Példázat) (1964-1967) című festménye 2015-ben volt kiállítva a Ludwig Múzeumban, addig több mint 45 évig nem láthatta a hazai közönség. A tigris fejű férfiakat ábrázoló alkotás izgalmas licitharc után, 42 millió forintért talált gazdára. Lakner hasonló jelentőségű művei közgyűjteményekben találhatóak meg, így új tulajdonosa az alkotó egyik legfontosabb darabját tudhatja gyűjteményében. Szintén kulcsművel gazdagodott az az új tulajdonos, aki a kikiáltási ár három és félszereséért, 35 millió forintért vásárolta meg Nádler István Kapcsolat című festményét. Az 1971-es geometrikus, élénk színeket felvonultató festmény a Nádler-életmű eddigi legmagasabb áron elkelt alkotása. Az árverésen a művésztől öt képre lehetett licitálni, mindegyik jóval a kikiáltási áron felül talált gazdára, a Lilián című alkotás például 5 millió forintért.
A hatvanas évek végi progresszív neovantgárd irányzatok egyik képviselőjének, az Iparterv generációhoz tartozó Keserü Ilonának Pannóterv 3. című alkotása 7,5 millió forintos kikiáltási árról indult, végül 16 millió forintért talált gazdára. Csernus Tibor Citroen DS című műve 14 millió forintért, Rozsda Endre Női portré (arcok) című festménye pedig 13 millió forintért cserélt gazdát. Az egyedülálló mű csak most bukkant fel, valószínűsíthető, hogy az 1990-es évekig Rozsda párizsi műtermében rejtőzött. Az érintett alkotók kiemelkedő árakat értek el, melynek köszönhetően megnőhet a hazai és a külföldi műtárgypiaci érdeklődés is a műveik iránt, valamint a közeljövőben olyan alkotások is felbukkanhatnak a magángyűjteményekből, melyeket akár évtizedek óta nem láthatott a közönség.
Kiemelt érdeklődés övezte Hencze Tamás műveit is, op-artos kompozíciója, a Monoton struktúra című sorozata például 3,2 millió forintért, Vörös ritmus című alkotása pedig 2,6 millió forintért kelt el. Jovánovics György Relief 90 mal 97 III., 1994-es műve 6,5 millió forintért, Bak Imre Morandi IV. című festménye 4,4 millió forintért, a klasszikus művészeti műfajok határai között mozgó Ef Zámbó István Cím nélkül (352./ L.A.S.) című alkotása 3,6 millió forintért talált gazdára. Kassák Lajos nyomdokaiban alkotó Fajó János Napraforgó (Párizsi sorozat) című művére is licitálhattak az érdeklődők, amelynek hátoldalán egyik másik, Kompozíció (Cím nélkül) alkotása is megtalálható. Ez a tétel végül a kikiáltási ár duplájáért, 2,2 millió forintért kelt el. Négy millió forint felett kelt el Kepes György, Fehér László és Veszelszky Béla műve is, míg a 3 millió forintos határt többek között Méhes László, Tolvaly Ernő és Ficzek Ferenc alkotása is elérte.
A Virág Judit Galéria Háború utáni és kortárs művek aukciójának 105 műalkotása 160 millió forintos összkikiáltási árról indult, és közel 239 millió forintos összleütéssel zárult, mellyel az utóbbi évek legnagyobb jelentőségű hazai kortárs aukciója lett.
