Pesti Srácok

Jövő tavasszal újranyithat Az első bástya című pop-up kiállítás a Várban

Csaknem 30 ezer látogató vett részt Az első bástya című pop-up kiállításon a budai Várban. Az évtizedeken keresztül elzárt területen feltárt erődítmény rejtett kincseit bemutató kiállítást két helyszínen tekinthették meg a látogatók: a Táncsics u. 9. szám alatt az ott talált gazdag leletanyag egy részét, míg a BTM Vármúzeumban többek között a falak közé elrejtett két éremkincsleletet láthatták az érdeklődők.

MTI

A mai Táncsics u. 9. szám alatti telek történetéből leginkább Táncsics Mihály író 1848-as kiszabadítása ismert, hiszen az utcafronti József-kaszárnya épülete a forradalom idején börtönként szolgált. Ez a terület ugyanakkor a budai Vár egyik legfontosabb építészeti öröksége, amelynek részleges feltárása 2018 őszén történt meg, miután a magyar és az amerikai állam megállapodásának köszönhetően 2014-ben ismét magyar tulajdonba került. Az ingatlan kertje - amely évtizedeken át megközelíthetetlen volt a Várba látogatók számára - öt hónapon keresztül várta régészeti sétánnyal és a lőportárban kialakított interaktív kiállítással az érdeklődőket.

PestiSracok facebook image

A Táncsics utcai kiállítás a tervek szerint 2020 tavaszán újranyílik az érdeklődők előtt - írja a közlemény.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.