Történelmi magyar filmsiker - Gera Marina Emmy-díjat nyert

‎ 061.hu 2019. november 26. 09:18

Gera Marinát a Szász Attila rendezte, Örök tél című film főszerepében nyújtott alakításáért ismerték el kedd hajnalban a New Yorkban rendezett Nemzetközi Emmy-díjátadón – korábban nem jelöltek magyar színésznőt a televíziós Oscarként is emlegetett elismerésre, amit ráadásul a Szovjetunióba hurcolt politikai rabok emléknapján vehetett át a gulágfilm magyar főszereplőnője. A tavaly a legjobb európai tévéfilm díjával kitüntetett Örök tél, illetve Gera Marina mellett Bergendy Péter Trezor című filmjét is jelölték Emmy-díjra a legjobb tévéfilm/minisorozat kategóriájában. Mindkét film producere Lajos Tamás, forgatókönyvírója pedig Köbli Norbert. A dupla jelölés önmagában hatalmas bravúr és megtiszteltetés a magyar filmművészet és az ország számára.

MP - 061.hu

Első alkalommal fordult elő a Nemzetközi Emmy-díj 47 éves történetében, hogy Magyarországról egyáltalán jelöltek alkotást a legismertebb rangos nemzetközi televíziós versenyben, ráadásul egyszerre két kategóriában – s bár a legjobb tévéfilm/minisorozat négyes mezőnyéből végül nem a Trezor, hanem az ausztrál Safe Harbour került ki győztesen, a magyar tévéfilm óriási diadalt aratott: Gera Marina az idei gála legjobb színésznője, aki Szász Attila és Köbli Norbert Örök tél című filmjében nyújtott fantasztikus alakításával érdemelte ki az elismerést. jelölés után Lajos Tamás, az Örök tél és a Trezor producere azt mondta az Origónak, hogy

„az eddig elnyert díjak és a Nemzetközi Emmy-jelölések ténye önmagában óriási visszaigazolás, hogy az a folyamat, ami a magyar mozgóképszakmában az elmúlt évtizedben elkezdődött, és most még jobban egybevág a szakpolitika és a kormánybiztos úr elképzeléseivel, az minőségi, a közönség számára átélhető produkciókat eredményez.”

Fotó: Reuters

Az Örök tél, Köbli Norbert és Szász Attila közös alkotása (legutóbb a szintén nagy kritikai és közönségsikert aratott Apró mesék c. filmen dolgoztak együtt) az utóbbi évek egyik legfontosabb, a kollektív emlékezetre mélyen ható magyar filmje, amely eddig is világszerte eddig legalább kéttucatnyi rangos szakmai díjat söpört be (Szász Attilát az A-kategóriás montreali filmfesztiválon is jutalmazták, illetve a Tiburon Nemzetközi Filmfesztiválon Szász és Köbli Norbert a legjobb forgatókönyvíró, Gera Marina a legjobb színésznő, Nagy András pedig a legjobb operatőr díját kapta), tavaly pedig a legjobb európai tévéfilmnek járó elismerést, a Prix Europa-díjat is elnyerte.

https://nullahategy.hu/megkaptam-a-szemembe-hogy-azert-nehez-engem-tamogatni-mert-jartatom-a-szamat-interju-kobli-norbert-forgatokonyviroval/

A rendező szerint a nemzetközi fesztiválok közönségének teljesen új a téma, és nem is tudják hova tenni, a felfedezés öröme viszont látványosan működik a film esetében. A kényszermunkára elhurcoltak ezreinek emléket állító első magyar gulágfilm valójában egy Gupvi-táborban játszódik, ahová politikai foglyok helyett hadifoglyokat és internáltakat hurcoltak a szovjetek. A megszállt területek németsége kollektív háborús bűnösnek számított, akiket málenkij robot címen összegyűjtöttek és jóvátételként dolgoztattak.

A Havasi János novellája alapján készült film így a magyarországi svábok, tágabb értelemben a nemzetiségek háborús kálváriájáról is szól, meglepetései közé tartozik, hogy nőket állít a középpontba. Az alkotók (nyugodt szívvel közéjük vehetjük Nagy András operatőrt) ezúttal is az embert keresik az embertelenségben, az oroszokat sem láttatják kegyetlennek vagy gonosznak, nincs megerőszakolás vagy brutális bántalmazás, csak a donyecki tájban felhúzott tábor lélekfacsaró borzalmai, a háborús bűn billogjával bevagonírozott ártatlanok kínjai és reménytelensége.

A lelkileg és fizikailag is összetört Irén, akinek elhurcolt társaival együtt azt mondták, három hét kukoricatörésre viszik, megtetszik a maga szabályai szerint túlélni igyekvő Rajmundnak, a férfi és a nő között különös kapcsolat szövődik, amelynek éppúgy szabályai vannak, mint a túlélésnek. Gera Marina és Csányi Sándor rendkívül visszafogott színészi eszköztárral, piszkosul hitelesen jeleníti meg a szerelmesek gyötrelmeit és jellemfejlődését, Szász és Köbli pedig minden akadályt eltakarít az útból, hogy elsősorban róluk, és ne a szörnyűségekről szóljon a történet.

A Trezor jelölése, bár díjat nem hozott el a gáláról, szintén hatalmas bravúr és megtiszteltetés az alkotók és az egész magyar filmgyártás számára. Köbli és a Bergendy Péter rendező előző közös filmje, A vizsga után újra az ötvenes évek magasságában rúgják ki az időgép ajtaját. A Trezor szintén megtörtént eseményeket dolgoz fel, Köbli pedig a forgatókönyvírás Dr. Moreau-jaként a többi munkájához hasonlóan műfajhibridet teremt: a történelmi háttérrel most a bankrablós zsánert pattintja össze. 1956 novemberében, napokkal a szabadságharc eltiprása után járunk, amikor helyenként még zajlanak a harcok, a káoszban újraszerveződő belügyesek pedig azzal a kínos helyzettel szembesülnek, hogy képtelenek behatolni saját páncélszekrényükbe, ahol a bizalmas, személyes anyagokat őrzik. A speciális trezorkulcsok a forradalom zűrzavarában elvesztek, a trezorajtó pedig olyannyira bombabiztos, hogy a kézigránátnak sem enged, pedig az épületet felügyelő orosz katonák sok mindennel próbálkoznak.

Végül rendőrök kihoznak a sittről egy hajdani mackóst (Anger Zsolt nagyszerű alakításában), aki a rácsok mögött hithű kommunistává vált, és fogalma sincs arról, hogy mi zajlott napokkal azelőtt az országban, és akinek egyszer már sikerült feltörnie ugyanezt a széfet, amikor az még a város legnagyobb bankjáé volt. A szakember mínusz öt év bünti igézetében megoldja a feladatot, azonban egész mást talál a feltáruló trezorajtó mögött, mint amire számított, és onnantól egy izgalmas, fordulatos játszma veszi kezdetét, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik. Anger jutalomjátéka mellett a nyomozót alakító Scherer Péter és a Münnich Ferenc belügyminisztert játszó Bezerédi Zoltán is brillírozik.

https://nullahategy.hu/tevezz-filmezz-ezek-az-evtized-legjobb-magyar-tevefilmjei/

Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos közleményében így reagált a magyar sikerre:

"Gratulálok Gera Marinának a kiváló díjnyertes alakításért és az alkotóknak, Köbli Norbert forgatókönyvírónak, Szász Attila rendezőnek, Nagy András operatőrnek, Lajos Tamás producernek és a stábnak! Büszke vagyok arra, hogy a hazai televíziós filmgyártás jelentős nemzetközi díjat nyert, és magyar alkotók vannak reflektorfényben egy saját történelmünket a világ számára bemutató történettel. Fontosnak tartom, hogy a televíziós formátumokat tovább erősítsük, minőségi és közönséget vonzó sikeres alkotások szülessenek. Remélem, hogy ez a rangos díj a hazai alkotók szemében emeli a tévéfilmek presztízsét és jobbnál jobb tévés témákkal fognak pályázni"

A New York-i Hilton szállóban tartott díjátadón a legjobb dráma kategóriában a brit BBC televízió McMafia című alkotása nyert, a legjobb vígjátéknak a brazil Az utolsó macskajaj (The Last Hangover) című komédiát ítélte a zsűri, a legjobb dokumentumfilmnek pedig a holland Bellingcat – Igazság egy igazság utáni világban című alkotás bizonyult. A biztonságos kikötő című ausztrál mű a legjobb minisorozat díját nyerte el. Haluk Bilginer török művészt a legjobb férfiszínészként ismerték el. A Nemzetközi Emmy-díjat kiadó Nemzetközi Televíziós Művészeti és Tudományos Akadémia (IATAS) kitüntette a CNN amerikai hírtelevízió és a PBS amerikai közszolgálati televízió műsorvezetőjét, Christiane Amanpourt, valamint díjazta az amerikai HBO csatorna Trónok harca című, több mint 200 országban vetített televíziós sorozatának két rendezőjét, David Benioffot és D.B. Weisst is.