Pesti Srácok

A budapestiek kétharmada támogatja a Liget Projektet

A Városliget átfogó megújítására vonatkozó konkrét tervek ismeretében a fővárosiak több mint kétharmada támogatja a Liget Budapest Projektet, 75 százalékuk szerint a fejlesztések erősítik Budapest családbarát kínálatát - derült Inspira Research Group által készített reprezentatív felmérésből, amelynek eredményeiről tájékoztatták az MTI-t.

MTI

A cég a Városliget Zrt. megbízásából készítette a közvélemény-kutatást a Városliget átfogó megújítását szolgáló Liget Budapest Projektről. A kutatás adatait személyes interjúk során rögzítették egy ezer fős, reprezentatív fővárosi mintán, ahol a megkérdezettek a projekt terveinek megismerése után alkothattak véleményt.

PestiSracok facebook image

A felmérés szerint a tervek ismeretében a megkérdezett fővárosiak 70 százaléka támogatja a Liget Budapest Projektet, a fejlesztések elfogadottsága pedig a fiatalok, családosok és a parkot övező belvárosi kerületekben kimagasló. A megkérdezettek 76 százaléka szerint fontos, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe úgy, hogy közben a zöldfelületet is növelik és megújítják, az új épületeket pedig lebontottak vagy parkolók helyén építik fel. A válaszadók 74 százaléka szerint Budapest kulturális hírnevét és nemzetközi turisztikai vonzerejét is kedvezően befolyásolják a projekt keretében felépítendő új épületek.

A Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló új épületek közül a két legnépszerűbb a Magyar Innováció Háza és az Új Nemzeti Galéria, amely a fővárosiak 81 és 72 százalékának nyerte el a tetszését. Az egykori Közlekedési Múzeum torzójának helyére, valamint a lebontott Petőfi Csarnok területére tervezett új épületek a fiatalok és fiatal középkorúak, a belvárosiak és a nagycsaládosok körében kiugróan népszerűek.

A válaszadók 72 százaléka szerint a Liget Budapest Projektben tervezett új épületek megvalósítása a Városliget eddigi állapotához képest pozitív irányú változást jelentene. A megkérdezettek 75 százaléka szerint a megújított zöldterületekkel, az új játszóterekkel, valamint az új kulturális intézményekkel kiegészülő Városliget Budapest családbarát jellegének a megerősítését szolgálja.

Géczi Tamás, az Inspira Research Kft. ügyvezető partnere a kutatás módszertanáról és a mintavételről elmondta, hogy a kérdezőbiztosok laptoppal 1000 főt kérdeztek meg személyesen. A válaszadók a Liget Projekt látványtervei alapján először a tervezett épületeket, majd több szempont szerint a Liget Projekt egészét értékelték. A kutatási minta nem, életkor, iskolai végzettség és kerületi megoszlás szerint reprezentálja a 18 év feletti budapesti lakosságot.

Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa az MTI-nek azt hangsúlyozta: "a kutatás bizonyítja, hogy amennyiben a Liget Budapest Projekt valós tartalmi elemeiről és céljairól kérdezik meg őket, akkor a budapestiek döntő többsége egyetért a projekttel és támogatja annak megvalósítását". Emlékeztetett arra: a projekt alapvető célkitűzése, hogy a park évtizedek óta elhanyagolt zöldfelületét rehabilitálja és a zöldfelületek nagyságát a Városligeten belül - a feleslegesen lebetonozott területek feltörésével - a mostani 60 százalékról 65 százalékra növelje és ezzel együtt valósítsa meg a már több mint száz éve ott lévő számos épület felújítását és az új kulturális intézmények létrehozását. "A Liget Budapest Projekt keretében megépíteni tervezett épületek Budapest új jelképei lesznek, s a már eddig átadott projektelemekhez hasonlóan mindenki örömmel fogja használni őket. Visszaigazolja ezt a jelenlegi kutatás is, mely alapján a projekt valamennyi új épülete elnyerte a fővárosiak nagy többségének a tetszését" - fogalmazott Baán László.

Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a Liget Budapest Projekt ma Európa legnagyobb kulturális városfejlesztése, amely a budapestiek egyöntetű véleménye alapján nemcsak a Városligetre lesz pozitív hatással, hanem Budapest és Magyarország nemzetközi megítélését is új szintre emeli majd. "A közvélemény-kutatás eredménye jelzi, hogy a budapestiek döntő többsége támogatja, hogy a Liget Budapest Projekttel az a századfordulós, pezsgő, polgári hangulat térhessen vissza a parkba, amikor a Városliget egyet jelentett a minőségi kikapcsolódással, belsejében pedig tökéletes harmóniát alkotott a természet és az intézmények" - mondta a vezérigazgató. Gyorgyevics Benedek hozzátette: ezért újítják meg a Liget karakterét adó épületeket - a Szépművészeti Múzeumot , a Millennium Házát - és emellett lepusztult és már lebontott régi épületek vagy lebetonozott parkolók helyén új, kortárs épületeket is létrehoznak, amelyekben olyan fontos nemzeti gyűjtemények kapnak majd helyet, mint a Néprajzi Múzeum, az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Zene Háza és a Magyar Innováció Háza.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.