Pesti Srácok

"Ez nem az a műfaj, amiben az ember csupán szórakoztatásra törekszik" - Interjú Balázs Jánossal és Baráti Kristóffal

"Ez nem az a műfaj, amiben az ember csupán szórakoztatásra törekszik" - Interjú Balázs Jánossal és Baráti Kristóffal

Két koncerttel búcsúztatja az évet az MVM Koncertek december 21-én a Zeneakadémia nagytermében. Vigh Andrea, Baráti Kristóf és Balázs János egy különlegesen szép hárfa-hegedű-zongora programmal készülnek: a zeneirodalom legszebb darabjai mellett, mint J.S. Bach d-moll partitája olyan klasszikus slágerek is felcsendülnek, mint Smetana Moldva-fantáziája vagy Liszt Nagy kromatikus galoppja. A koncert méltó nyitánya a karácsonyi ünnepkörnek és egyben lezárása a 2019-es évnek. Az esti koncertre már hetekkel ezelőtt elkelt minden jegy, ezért a művészek egy délelőtti koncerttel is meglepik a közönséget. A koncertről Baráti Kristófot és Balázs Jánost kérdeztük.

MÉNES MÁRTA - 061.hu

Milyen üzenet, vagy visszacsatolás ez a nagy fokú érdeklődés nektek?

PestiSracok facebook image

Baráti Kristóf: Számomra mindig megtisztelő, amikor egy koncertre nagy az érdeklődés, különösen úgy, hogy én múlt szombaton is játszottam a Zeneakadémián egy koncertet az Anima Musicae zenekarral, akiket vezényeltem is. Ilyenformán három koncerttel is búcsúztatom az évet, mindegyik a Zeneakadémia nagytermét tölti meg, úgyhogy számomra ez is különleges üzenettel bír.

Balázs János: A közönség érdeklődése és szeretete nagyon sokat jelent számomra. Ezen a koncerten három hangszer és három különböző karakter lép majd színpadra. Ez biztosan vonzó és unikális élményt sejtet a közönségnek. Örülök, hogy a klasszikus zenének ilyen kitartó, lelkes és értéket képviselő hazai közönsége van. Vigh Andrea hárfaművésznővel már több alkalommal volt szerencsém közös koncertet adnom, Baráti Kristóffal azonban most először lépünk fel a Zeneakadémián.

Meséljetek kicsit a műsorról! Hogyan, mi alapján választottátok ezeket a darabokat?

B.K.: Különös öröm számomra, hogy Bach művével térhetek vissza. Kiemelkedő pillanatokat jelentett számomra, amikor egy egész, hegedűre írott Bach-ciklust eljátszottam a Zeneakadémia Nagytermében. Ezek közül is a legkiemelkedőbb a d-moll partita, ugyanis ez tartalmazza zárótételként a Chaconne-t, ami szerintem méltó zárszava lesz az idei évnek.

B.J.: Úgy éreztem, hogy Chopin és Liszt műveit szeretném tolmácsolni. E két szerző művészete igazi lélekmelengető pillanatokat rejt, így remélem, hogy a karácsonyi készülődéshez spirituális élményt tudok majd a közönségnek ajándékba adni.

A koncert méltó nyitánya a karácsonyi ünnepkörnek, és egyben lezárása a 2019-es évnek. Milyen volt az évetek? És mit terveztek 2020-ra?

B.K.: Az egyik legfontosabb koncertem volt ebben az évben a Verbier Fesztivál nyitókoncertje, ahol Bartók II. Hegedűversenyét játszhattam Valerij Gergijev vezényletével. A meghívást nagy megtiszteltetésnek éltem meg. Más kiemelkedő események is voltak idén, így felléptem Amerikában az Aspeni Fesztiválon és a Seattle-i Kamarazenei Fesztiválon. Felvettem Dubrovay Lászlónak a számomra írt hegedűversenyét zenekarral. A Kaposfestet idén ötödik alkalommal rendeztük meg Várdai Istvánnal közös művészeti vezetéssel, ez volt a 10. Kaposfest, dupla jubileum. Szeptembertől tanítok a Zeneakadémián, ami egy plusz feladat, de szép, szeretek tanítani. Most készülünk az első vizsgára a növendékekkel. Összességében gazdag év volt. Most rövid szünet, pihenő következik az ünnepek után, majd Manchesterbe megyek, ahol a Halle zenekarral Brahms Hegedűversenyét játszom, februárban Amerikába utazom, Houstonban játszom, a Montreali Szimfonikus Zenekarral, Valerij Gergijev vezényletével. Jövőre Beethoven-év, aminek kapcsán szintén lesznek koncertek és persze készülünk a következő Kaposfestre.

B.J.: 2019 örökre emlékezetes év marad az életemben. Olyan művészekkel adtam közös estet, mint José Cura, Pinchas Steinberg és Szakcsi Lakatos Béla, több mint 50 koncertet adtam a világkülönböző pontjain, Kínában, Amerikában, Európában, Oroszországban, valamint elkezdtem tanítani a Zeneakadémián, ami sok örömet ad és nagyon élvezem a tanítást. Szintén ebben az évben számos elismerést kaptam: Kossuth-díjat vehettem át, Steinway Artist lettem, elismerték a közösségért végzett munkámat a Pro Voluntarius-díjjal. Idén is több ezer ember előtt rendezhettük meg a ZEnergia szabadtéri koncertet a Bazilika előtt, illetve több zenei versenyen zsűriztem, amely közül a Virtuózok műsort kiemelném. Ezek mind életre szóló élmények. 2020-ban a Cziffra György Fesztivál 5. jubileumára készülünk, illetve 2021-ben Cziffra György születésének 100. évfordulójára, amelynek kapcsán számos koncertet vállaltam jövőre is itthon és külföldön.

Az MVM Koncertek – amely Magyarország egyik legrangosabb hangversenysorozata – célja, hogy világszínvonalú produkciókkal kényeztesse a komolyzenét szerető és értő közönséget, valamint hogy a fiatalokkal is megszerettesse a komolyzenét és hangszereit. Szerintetek mennyire talál utat a fiatalokhoz ez a műfaj?

B.K.: Ez nem az a műfaj, amiben az ember csupán szórakoztatásra törekszik. Bele kell merülni a szerzők életművébe, máshogy szükséges figyelni, nem úgy, ahogyan a mai világban szokás. Hosszabb, mélyebb, nagyobb figyelem szükséges, tehát kihívás megszólítani a fiatalokat. Viszont éppen az, ami a nehézsége ennek a műfajnak, a pozitívuma is, sokkal többet tud adni, mint amit az ember kap a hétköznapokból. És ha valaki nyitott füllel és lélekkel ül be egy koncertre, életre szóló élménye lehet.

B.J.: Szerintem egyre inkább utat talál. Fontos, hogy a fiatalokat hogyan érjük el, hogyan szólítjuk meg, milyen csatornát használunk hozzájuk. Tapasztalatom szerint több kezdeményezésem bebizonyította, hogy meg lehet szólítani az ifjabb generációt is. A ZEnergia szabadtéri koncert, a Zongora 1-ben sorozat, illetve a hangszerbemutató koncertek mind évről évre egyre sikeresebb vállalások.

János, te a Cziffra Fesztivál, Kristóf, te pedig a Kaposfest művészeti vezetője vagy. Meg lehet-e fogalmazni, hogy mi ezeknek a fesztiváloknak a missziója? És van-e közös halmaz, kapcsolódási pont a két rendezvény között e tekintetben?

B.K.: Azt hiszem, hogy minden fesztiválnak az az ereje, hogy saját koncepcióval rendelkezik, ami néha tágabb, néha szűkebb vonalat követ. Nagy motiváltsággal készülünk a következő Kaposfestre, amelyben idéntől munkánkat egy igazgató is segíti örömteli motiváltsággal. Mi Várdai Istvánnal művészeti vezetőkként talán most először fogunk rendelkezni azzal a szabadsággal, hogy olyan szegmenseit is meg tudjuk nyitni a művészi gondolkodásnak, ami eddig nem volt lehetséges.

B.J.: Hazánk kulturális élete – így a fesztiválok is – nemzetközi szinten is kimagasló minőséggel párosulnak. A Cziffra György Fesztivált 2016-ban azzal a céllal alapítottam, hogy a 20. század elején élő egyik legkiemelkedőbb magyar zongoraművésznek méltó emlékét ápoljuk. Kezdetek óta a hazai és a nemzetközi művészegyéniségek legnagyobbjait sikerül megnyerni a közös cél eléréséhez. Mára már a koncertsorozatokon túl kimagasló egyéb minőségi programokkal bővült a fesztivál, valamint jelentős a fiatalok klasszikus zenei nevelésére helyezett fókusz. A fiatal művészeknek ingyenes szakmai programokat, mesterkurzusokat biztosítunk, valamint a hazai fesztiválok közül egyedülállóan díjakat alapítottunk és adunk át, a pályájuk elején álló tehetségek támogatására és a legnagyobb kulturális értékeket felmutató emberi teljesítmények mind anyagi mind erkölcsi elismerése céljából.

Fiatalok vagytok, de már a vitrinetekben tudhatjátok a Kossuth- és a Liszt Ferenc-díjakat. Mit jelentenek nektek ezek az elismerések?

B.K.: Szerintem minden elismerés jól esik az embernek. A művészetben különösen, hiszen a művészetben nincsenek kifejezetten objektív mércék. Ha az ember egy ilyen elismerést kap, az fontos visszajelzés a szakmától és a közönségtől. Ezek azt a célt szolgálják, hogy a művész még nagyobb energiával folytassa pályáját.

B.J.: Ezeket a díjakat a szakma legjava javaslatára lehet adományozni. A Kossuth-díj a legmagasabb állami kitüntetés a művészeti ágazatban hazánkban. Számomra 31 évesen az örömön túl igen nagy felelősség is birtokolni ezeket a díjakat. Szeretném tudásom és tehetségem legjavát a magyar és egyetemes kultúra ápolására, bemutatására és integrálására fordítani.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)