Pesti Srácok

Gyásztávirat - Elhunyt Peter Schreier, világhírű német operaénekes és karmester

Karácsony napján 84 évesen Drezdában elhunyt Peter Schreier világhírű német opera- és oratóriuménekes, karmester, a 20. század egyik vezető lírai tenorja.

MTI

A drezdai Kreuzchorban nevelkedett Peter Schreier a szászországi Meissenben született 1935-ben. 1959-ben előbb Drezdában - a Fidelióban az első rabként -, majd 1963-ban a kelet-berlini Staatsoper Unter den Lindenben debütált. Pályája elején elsősorban lírai tenor szerepeket énekelt, főként Mozart-operákban, volt Tamino A varázsfuvolában, Belmonte a Szöktetés a szerájból című darabban. A budapesti közönség is Mozart-hősként ismerhette meg. Később könnyebb fajsúlyú Wagner-szerepeket is játszott.

PestiSracok facebook image

Az egykori kommunista Kelet-Németország fő zenei "exportcikke" lett, kiemelkedő dalénekesként bejárta a világot, összesen több mint 60 szerepet énekelt. Karácsonyi albumát 1,4 millió példányban adták el, ez a Német Demokratikus Köztársaságban soha nem látott rekordnak számított.

Még javában játszott operaszínpadokon, amikor az 1980-as években karmesteri pályafutását is elkezdte, vezényelte egyebek közt a Bécsi Filharmonikusokat és a New York-i Filharmonikus Zenekart. Énekesi karrierjét 2005-ben Prágában fejezte be egészségügyi gondjai miatt. Hátproblémák gyötörték, több szívműtéten esett át, cukorbeteg volt. Énekesi tapasztalatait berlini mesterkurzusokon vagy a salzburgi Mozarteumban adta tovább.

A két Németország létezése idején a kelet-nyugati kapcsolatokban híd szerepet töltött be - hangsúlyozták a méltatások, amikor 2013-ban Lipcsében neki ítélték a kiemelkedő zenei személyiségeket jutalmazó Bach-medált a Bach-oratóriumok evangélistáinak ihletett, a Bach-interpretációban mérföldkőnek számító megszemélyesítéséért. Karmesterként is a legjobb Bach-előadók közé számított.

Fotó: saechsische.de

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)

Az Öreg Blog 2020 június 5.
Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, valótlanságokkal Magyarországot világszerte. Céljuk világos: felszámolni hazánkat, elpusztítani a magyarságot. Rajtunk múlik, hogy kollaboráns tevékenységük ne járjon sikerrel. Nem szabad hitelt adni szép, furfangos szavaiknak, nem szabad bizalmat szavazni nekik. Csak ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk egy újabb, talán még pusztítóbb Trianon létrejöttét.” Stefka István írása.