Pesti Srácok

Gyásztávirat - Elhunyt Peter Schreier, világhírű német operaénekes és karmester

Karácsony napján 84 évesen Drezdában elhunyt Peter Schreier világhírű német opera- és oratóriuménekes, karmester, a 20. század egyik vezető lírai tenorja.

MTI

A drezdai Kreuzchorban nevelkedett Peter Schreier a szászországi Meissenben született 1935-ben. 1959-ben előbb Drezdában - a Fidelióban az első rabként -, majd 1963-ban a kelet-berlini Staatsoper Unter den Lindenben debütált. Pályája elején elsősorban lírai tenor szerepeket énekelt, főként Mozart-operákban, volt Tamino A varázsfuvolában, Belmonte a Szöktetés a szerájból című darabban. A budapesti közönség is Mozart-hősként ismerhette meg. Később könnyebb fajsúlyú Wagner-szerepeket is játszott.

PestiSracok facebook image

Az egykori kommunista Kelet-Németország fő zenei "exportcikke" lett, kiemelkedő dalénekesként bejárta a világot, összesen több mint 60 szerepet énekelt. Karácsonyi albumát 1,4 millió példányban adták el, ez a Német Demokratikus Köztársaságban soha nem látott rekordnak számított.

Még javában játszott operaszínpadokon, amikor az 1980-as években karmesteri pályafutását is elkezdte, vezényelte egyebek közt a Bécsi Filharmonikusokat és a New York-i Filharmonikus Zenekart. Énekesi karrierjét 2005-ben Prágában fejezte be egészségügyi gondjai miatt. Hátproblémák gyötörték, több szívműtéten esett át, cukorbeteg volt. Énekesi tapasztalatait berlini mesterkurzusokon vagy a salzburgi Mozarteumban adta tovább.

A két Németország létezése idején a kelet-nyugati kapcsolatokban híd szerepet töltött be - hangsúlyozták a méltatások, amikor 2013-ban Lipcsében neki ítélték a kiemelkedő zenei személyiségeket jutalmazó Bach-medált a Bach-oratóriumok evangélistáinak ihletett, a Bach-interpretációban mérföldkőnek számító megszemélyesítéséért. Karmesterként is a legjobb Bach-előadók közé számított.

Fotó: saechsische.de

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.