Harminc év után Diótörő a Budapesti Operettszínházban

Harminc év után láthat ismét balettelőadást a közönség a Budapesti Operettszínház színpadán -Csajkovszkij Diótörő című klasszikusa péntektől fut ifj. Harangozó Gyula rendezésében és koreográfiájával. Az előadást a Táncművészeti Egyetemmel közösen állítják színpadra a két intézmény között létrejött stratégiai megállapodás eredményeképp. „Nagy fába vágtuk a fejszénket, hiszen harminc éve nem volt balettelőadás az Operettszínház színpadán, de reményeim szerint ezt a fát ledöntöttük" - hangsúlyozta Apáti Bence, a Budapesti Operettszínház balettigazgatója a csütörtöki sajtótájékoztatón.

MM – 061.hu

A Diótörőt a Magyar Táncművészeti Egyetemmel (MTE) közösen állítják színpadra, a főszerepekben az egyetem végzős növendékeit is láthatja majd a közönség. A produkcióban közreműködik a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara Pfeiffer Gyula vezényletével.

Az Operettszínháznak van törzsközönsége, amely jogosult arra, hogy az általa legkedveltebb színházban is lásson balettprodukciót - hangsúlyozta Kiss-B. Atilla főigazgató a darabot bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón Budapesten. A főigazgató beszélt az önálló balettprodukció fontosságáról, a művészek motiválásáról, valamint a fiatal művészek Operettszínházba vonzásáról is. Elmondta, szerette volna jelentősebbé tenni az balettművészetet az Operettszínházban, ebben kérte Apáti Bence balettigazgató segítségét.

"Nem biztos, hogy a mai fiatalok okostelefonjukon operett részleteket hallgatnak, vagy néznek, ezért nagyon ritkán fordulhat az elő, hogy egy fiatal táncművész megnézze, milyen volt itt húsz évvel ezelőtt egy operett előadás. De ha részt vesz itt egy produkcióban, és megtapasztalja, milyen jó szellemisége van az intézménynek, akkor nagy esélye lehet annak, hogy megcélozza jövőképként az Operettszínházat" – hangsúlyozta a főigazgató. Kiss-B.Attila azt is elmondta, Bolvári-Takács Gábor rektor tavaly kereste meg azzal a szándékkal, hogy helyszínt találjon a Táncművészeti Egyetem növendékeinek az év végi vizsgakoncertjére, és nagy örömmel ajánlotta fel az intézmény színpadát nekik. A két intézmény tavasszal stratégiai megállapodást kötött, amelynek célja közös előadások, művészeti projektek, szakmai programok megvalósítása, az egyetemi képzések személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, pályázatokon való közös részvétel és információcsere.

Apáti Bence balettigazgató megköszönte a lehetőséget Kiss-B. Attilának, mint mondta, kevesen tudják, mennyi segítség és jóindulat kell ahhoz, hogy egy ilyen sűrű repertoárral dolgozó színházban megkapják egy önálló balettesthez szükséges időt, termeket, színpadot, és nem utolsósorban az Operettszínház táncművészeit. „Nagy fába vágtuk a fejszénket, hiszen harminc éve nem volt balettelőadás az Operettszínház színpadán, de reményeim szerint ezt a fát ledöntöttük” – hangsúlyozta a balettigazgató. Nagyon fontos, hogy ezáltal a Táncművészeti Egyetem növendékei színpadi gyakorlatot kapnak, és az is, hogy Magyarország egyetlen táncképzéssel foglalkozó felsőoktatási intézményének végre helyet tudtunk adni – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy milyen irányelvek mentén gondolkodtak, mik voltak az alapvetések a darab kiválasztásánál, Apáti azt mondta, azért döntöttek a Diótörő mellett, mert ez az előadás marketing nélkül is eladja magát.Próbáltak olyan előadást választani, amellyel vissza tudják csalogatni a nézőket. Emellett a táncművész palánták is be tudnak mutatkozni, és egy vonzó életpályát, karrierképet tudnak nekik fölvázolni. „Természetesen volt bennünk izgalom, hiszen az Operettszínházban önálló balett előadással nagyon régóta nem lehetett találkozni, de az aggodalmaink feleslegesek voltak, ugyanis november második hete óta nem lehet jegyet venni az előadásokra.” Mint mondta, a biztató kezdés után reménykednek benne, hogy a következő időszakban visszaszoknak a színházba a balettkedvelők.

A Diótörő tizenegy előadással fut az Operettszínházban, mint azt Apáti Bence elmondta, a következő bemutató A képfaragó lesz februárban, és a jövő szezonban is előveszik újra a Diótörőt. „Vannak még terveink, amelyekről egyelőre nem beszélhetek, de biztosan lesznek nagyszabású előadásaink, amelyben a Táncművészeti Egyetem növendékei is segítségünkre lesznek” – tette hozzá.

Ifj. Harangozó Gyula hozzátette, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) és a Budapesti Operettszínház stratégiai együttműködési megállapodásának eredményeképpen hetven gyereket tudott bevonni a Diótörő színpadra állításába. Minta mondta, az Operett táncművészei, akik főként musical és operett előadásokon erősödtek meg, teljesen egyedi játékstílussal rendelkeznek, erre szeretett volna építeni. "Egy olyan produkciót szerettem volna a színpadra állítani, ahol az előadáson van a hangsúly. Ha beül valaki - és itt nem csak balettőrültekre, balettértőkre gondolok -, követni tudja a cselekményt, és leköti a gyerekek figyelmét", mondta. Az álom és ébrenlét ellenpontját a darabban úgy érzékelteti, hogy a mai gyerekek ízlésvilágának megfelelően, az általuk ismert tárgyak segítségével mutatja be a valóságot, s így meg tudta őrizni az értékes koreográfiát, mint például a Hópelyhek tánca vagy a Rózsakeringő. Mint mondta, a gyerekek jobban bele tudják élni magukat a darabba, az eredetitől eltérően nincs táncoslány játék, hanem helyette Barbie, nincs bohóc, de van helyette Pókember, és nem paraván mögött játsszák el bábokkal a Diótörő történetét, hanem számítógépen. A Kossuth-díjas koreográfus hozzátette, fontos az is, hogy a gyerekekkel színészi mesterséget is tudtak gyakoroltatni, így természetes és hihető játékot tudnak mutatni a darabban, amelynek eredményeképpen egy manírokat mellőző, mai gyereknek fogyasztható előadást tudtak létrehozni.

Bolvári-Takács Gábor, az MTE rektora azt emelte ki, hogy a produkcióban fellépő növendékek nagy részének ez lesz az első nagyszínházi repertoár-élménye, ezért is nagy lehetőség ez számukra. A növendékek, akik ugyan pályát már választottak, de színházat még nem, ők léphetnek erre a színpadra, és ez óriási jelentőségű." A mi növendékeink többségének ez lesz az első nagyszínházi repertoár-élmény, óriási lehetőség ez nekik, nekünk pedig hatalmas felelősség" - tette hozzá.

Volf Katalin, az MTE művészeti vezetője azt hangsúlyozta, hogy a gyerekek ezzel a fellépéssel életre szóló élményt kapnak, ami soha nem fognak elfelejteni, nagyon szerencsések a legkisebbektől a legnagyobbakig.

Fotók: Horváth Péter Gyula