Pesti Srácok

A határon túli magyar örökséget bemutató sorozat indul a Kossuth rádióban

Hiszek egy hazában címmel a határon túli magyar örökséget, a magyar kultúra évezredes értékeit, a külhoni magyarság szellemi és anyagi alkotásait bemutató új, 200 részes sorozat indul a Kossuth rádióban - jelentette be a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

MTI

V. Németh Zsolt közölte: az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával megvalósuló sorozat apropója, hogy 2020-at az Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította, emlékezve a trianoni békediktátum 100. évfordulójára. "Ebben az évben számot vetünk a békediktátum által okozott gazdasági politikai és lelki problémák megoldatlanságával, de még inkább cél, hogy erőt merítsünk a külhoni magyarság megmaradásba vetett hitéből" - hangsúlyozta V. Németh Zsolt, aki leszögezte: az Országgyűlés nem gyászévet hirdetett idénre. Egyúttal hozzátette: lehetőség kínálkozik arra, hogy a 2010-ben megkezdett határokon átívelő nemzetegyesítés eredményeit is megmutassák, a Hiszek egy hazában című sorozat pedig ebbe illeszkedik. Az új műsor kifejezetten az elcsatolt nemzetrészek magyarságának értékeit mutatja be; azt, hogy Kárpátalja, Erdély, a horvátországi magyarság, Muravidék, Őrvidék és Felvidék mivel gazdagította az egyetemes magyar kultúrát - mondta.

PestiSracok facebook image

V. Németh Zsolt szerint Trianon kapcsán arról is beszélni kell, hogy senki sem vehette el a magyarságtól a Hunyadiak vagy a Rákócziak emlékezetét, illetve Arany János, Ady Endre vagy Bartók Béla munkásságát. Az új sorozat azt is megmutatja, hogy mi minden marad meg az elcsatolt nemzetrészeken, illetve hogy azok miként gazdagították az anyaországot - fűzte hozzá. Megjelenik mások mellett Kós Károly erdélyi magyar építész, író, valamint Zala György alsólendvai születésű szobrászművész munkássága és a többi közt a vajdasági magyar tamburamuzsika, az Őrvidékről a Rongyos Gárda önszerveződő fegyveres csoport, a drávaszögi kisszerszámos halászat, a Felvidékről pedig a selmeci diákhagyományok - sorolta a miniszteri biztos. A közelmúltban létrejött értékekre utalva jelezte, hogy a műsorban szintén szerepelni fog Tusványos, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, tovább "a profán zarándokhellyé váló" dunaszerdahelyi futballstadion is.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, a félhetes hírek előtt elhangzó kétperces műsorrészekből sajátos magyar életmód, életforma is körvonalazódik, amelynek megvédését, megóvását a Hungarikum Bizottság és az agrártárca is feladatának tekinti - közölte a kormánypárti politikus. A sorozatnak az Ismerős Arcok Nélküled című dalát megidéző főcímzenéjéről V. Németh Zsolt elmondta, hogy "friss, mai muzsikát akartunk választani", a dalt a magyar emberek új magyar indulóvá emelték. Tájékoztatása szerint a műsor stúdiómunkáit a HM Zrínyi Nonprofit Kft. végezte. Gadácsi János, a rádiósorozat készítője ismertette: a témák legtöbbje a külhoni nemzetrészek értéktáraiból származik, amelyeknek köszönhetően be lehet mutatni a Kárpát-medence sokszínűségét. "Ennél szebb munkát el sem tudok képzelni" - fogalmazott a rádiós szerkesztő.

A sajtótájékoztatón bemutatták a sorozat első - hétfő reggel adásba került - összeállítását, amely a Szentegyházi Gyermekfilharmónia történetét és munkásságát ismertette meg a hallgatókkal.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.