Pesti Srácok

Az örömhír üzenetéről szól a Hagyományok Háza újévi gálaműsora

Jézus születésének örömhírét állítja középpontjába a Hagyományok Háza Örüljetek, örvendjetek című újévi műsora vasárnap a budapesti Müpában.

MTI

A tematikát tekintve néptánc, népzene és örömhírről szóló előadás lesz. Olyan gálaműsort szerettem volna szerkeszteni, amelyben Jézus születésének örömhírét a különböző nemzetiségű emberek hazaviszik és elmondják saját népüknek szerte a Kárpát-medencében - mondta el Pál István Szalonna népzenész, a műsor szerkesztője az MTI-nek. A műsor fellépőit is eszerint válogatta össze, így érkeznek a Galga mentéről szlovák palócok, bunyevácok, valamint Erdélyből, Kalotaszegről és Kibédről, a Kárpátalja Táncegyüttes Kárpátaljról, az anyaországból az Fölszállott a páva első gyerekévadának győztesei. Az egészet mesével és énektanítással köti össze Berecz András, a legvégén pedig egy nagy közös mezőségi tánccal zárnak - ismertette a részleteket a muzsikus.

PestiSracok facebook image

Kitért arra is, hogy az újévi gálát immár hatodik éve rendezik meg közösen a Fölszállott a páva szervezőivel, a műsort a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap rögzíti. Az est minden évben más tematikájú, hiszen a műsor felkért szerkesztője minden esetben a saját gondolatait vetíti ki magára a programra. A korábbi években mások mellett Sebő Ferenc, Berecz András és Kelemen László szerkesztette a műsort.

Az előadásban a Fölszállott a páva-győztes Bartina Gyermek Táncegyüttes saját szüreti szokásain keresztül mutatja be a várakozás és a megújulás szimbólumait, a műsorban a kisebbségek hiedelemvilága is megjelenik a palóc szlovákság és a Mohács környéki szokásokban. Közreműködik a Bartina Néptánc Egyesület - Bartina Aprók, az Urban Verbunk, a Kárpátalja Néptáncegyüttes, a Kolo zenekar, Pál Eszter, Guessous Majda Mária, Takács Éva, Agod Alíz, a Kibédi Hagyományőrző Együttes, kalotaszegi hagyományőrző táncosok, a Vajdakamarási Hagyományőrző Néptánccsoport, a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, valamint a Fölszállott a páva korábbi évadainak versenyzői. Az est fővédnöke Áder János köztársasági elnök.

Az ünnepeket a családjával Kárpátalján ünneplő Pál István Szalonna elmondta, hogy szülőfalujában még mindig élnek a hagyományok, bár a korábbi ropogós teleket nagyon hiányolja. Az istentisztelet után hazamennek, több szólamban énekelnek, kántálnak és végigjárják a rokonságot. Egyre többen mennek tovább, hiszen akiknél jártak, csatlakoznak hozzájuk. Az énekek szólamai egyébként apáról fiúra hagyományozódnak. Kitért arra is, hogy az ünnep az ételeket tekintve is sajátos, az ő édesanyja például krumplis gombócot szokott készíteni. Az ünnepi hagyományokhoz tartozik az is, hogy a görögkatolikus romák betlehemezni járnak, minden családnak saját betlehemes játéka van - fűzte hozzá.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.