Pesti Srácok

Bemutatóval és további programokkal készül a trianoni évfordulóra a Nemzeti Színház

Tizenhárom almafa címmel márciusban tart bemutatót a budapesti Nemzeti Színház, amely a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára meghirdetett emlékévre további programokkal is készül.

MTI

Mint a teátrum MTI-hez eljuttatott közleményében áll, az idén száz éve írták alá a Magyarország határait jelentősen megváltoztató, népességét szétválasztó trianoni békeszerződést. Az évfordulóra a Nemzeti Színház számos programot tervez. A teátrum Trianon100 Programjában szerepel a Wass Albert szövegei, valamint korabeli dokumentumok alapján készülő Tizenhárom almafa című bemutató. A darab Vidnyánszky Attila rendezésében március 6-tól látható. Mint írják, a mű színrevitelének célja, hogy bemutassa a "nagy világrendben" állhatatosan tovább élő kis nép harcát és életre ítéltségét.

PestiSracok facebook image

A Wass Albert-bemutatóhoz kapcsolódva az emlékévben tizenhárom almafát ültetnek el, a Nemzeti Színháznál - február 27-én - és tizenkét, a trianoni döntés következtében veszteséget szenvedett településen. A program a Tündérkert Projekt támogatásával jön létre. A Nemzeti Színház nagyszínpadára új függöny készül. Kustán Melinda textiltervező iparművész koncepciója szerint a Nemzeti Színház a nemzeti színjátszás és ezzel együtt az élő magyar kultúra jelképe, ezért az új függönynek az összetartozás élményét kell közvetítenie. A textil vezető motívuma az életfa, amelynek törzsét a honfoglalás kori művészet remekei ihlették, lombozatát pedig a Kárpát-medence területén fellelhető hatvan néprajzi tájegység motívumkincsének feldolgozásai alkotják. A motívumrészek kézi hímzését az adott tájon élő, vagy onnan származó hímző asszonyok végzik. A művészi vállalkozásról könyv is készül, amelyet Szabó Béla fotóművész fényképei illusztrálnak. A függönyt a 2020/21-es évad nyitányaként mutatja be a Nemzeti Színház.

Az évfordulóra tervezett programok között Jezsó Ákos Megyek túlra című könyvének bemutatója is szerepel. A regény a Trianon utáni évtizedekben játszódik, egy felvidéki család kisebbségi sorsát, kitelepítését, egymást keresését mutatva be. Két generáció közös sorsélménye ad rálátást egy szétszakított ország életére, egy ma már Budapesten élő utód visszaemlékezésein keresztül - áll a közleményben. Trianon égisze alatt címmel bemutatják Kovács István filmjét. A délvidéki származású rendező alkotása a nemzeti fantomfájdalomról szól. A színházban látható lesz Zelei Miklós Zoltán újratemetve című darabja Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadás a szovjet-csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukrán-szlovák határon játszódik Kisszelmencen és Nagyszelmencen, amelyeket a 2. világháború végén választottak szét. A darab egy lakodalommal kezdődik, amelyről a vőlegényt a Gulágra viszik, így a pár nem tud egybekelni.

A programok között megtalálható a Psalmus Hungaricus - Trianon-verskoncert. A rendezvény két részre tagolódik: az elsőben zömmel az 1920-as években született versek és prózák hangzanak el, a második részben a rendszerváltozás után született, hazafias tematikájú szövegeket adnak elő a Nemzeti Színház fiatal színészei. Az összeállításban megzenésített versek, táncos produkciók és dokumentumfilm-részletek is helyet kaptak. Trianon és a színház címmel a teátrum két kiadványában, a Nemzeti Magazinban és a Szcenáriumban cikksorozat jelenik meg a határon túli magyar társulatokról. A hontalanság hitvallása címmel zenés irodalmi műsor készül, amely az Erdélyi Helikon irodalmi csoportosulás és a hozzá kapcsolódó mozgalom, valamint az azonos nevű folyóirat szellemi hagyatékát vázolja fel a költők, írók műveiből vett szemelvények alapján. Vannak vidékek címmel Bogdán Zsolt kolozsvári színművész és a Kaláka együttes Kányádi Sándor verseiből összeállított estje is helyet kapott az évfordulóra tervezett programok között. A zenés irodalmi est szerkesztő-rendezője Kőváry Katalin.

Trianon és a színház címmel fotópályázatot indít a Nemzeti Színház 15-30 éves amatőr fotósok számára március 1. és április 1. között. Olyan pályaműveket várnak, amelyeken a Trianon előtti Magyarország színházai láthatóak, határon innen és túl, egyéni felfogásban. A beérkezett fotókat a Nemzeti Színház Instagram-oldalán publikálják, kizárólag a verseny céljából. A beérkezett pályaműveket Eöri Szabó Zsolt, a Nemzeti Színház fotóművésze bírálja el.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.