Pesti Srácok

Térey Jánosról elnevezett alkotói ösztöndíjat indít a PIM

Térey Jánosról elnevezett alkotói ösztöndíjat indít a PIM

Térey Jánosról elnevezett alkotói ösztöndíjat indít el a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a tervek szerint január 22-én, a magyar kultúra napján.

MTI

Az ösztöndíjasok jelölésére felkért írószakmai szervezetek, a Magyar Írószövetség, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata, Magyar PEN Club, Szépírók Társasága, más hazai és határon túli intézmények, könyvkiadók, irodalmárok és irodalomtörténészek közül 36-an vették részt a kiválasztási folyamatban, amelynek eredményeként összesen 337 személy neve került a jelöltlistára - olvasható a PIM keddi közleményében.

PestiSracok facebook image

A jelöltek közül a kuratórium választja ki azt a 30-at, akik a következő években az alkotói középgenerációhoz tartozó, 35 és 65 év közötti írók, költők részére juttatott díjazásban részesülnek. A kuratóriumot a tavaly elhunyt költő, drámaíró özvegye, Harmath Artemisz vezeti.

A közleményben beszámolnak arról is, hogy a digitális tartalomszolgáltatások fejlesztésének sorában a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) könyvtárát 100 posztumusz tag teljes életművével tervezi bővíteni a múzeum. A jelölésre felkértek összesen 348 jogdíjas magyar alkotó: írók, költők, irodalomtörténészek felvételére tettek javaslatot. A bővítéssel a DIA honlapján ingyenesen elérhető művek száma néhány éven belül a jelenlegi kétszeresére emelkedik - írják.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)