Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

130 éves Debrecen első nyilvános könyvtára

‎ 061.hu 2020. február 14. 11:11

A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára 130 évvel ezelőtt megnyitotta olvasótermét, ezzel létrejött Debrecen első nyilvános könyvtára - emlékeztetett a jeles évforduló alkalmából rendezett kamarakiállítás megnyitóján a kollégium igazgatótanácsának elnöke csütörtökön.

MTI

Kustár Zoltán azt mondta, hogy az 1880. február 15-én megnyitott olvasóterem fordulópontot jelentett a város kulturális életében, miután a város polgárai is hozzáférhettek a kollégium tudományos kincseihez. Hozzátette: a kollégiumi könyvtár ma is "az ország, a nemzet könyvtára, iskolája, világító lámpása". Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármestere szerint "a könyvtár ma, az internet korában is érvényes, élő pontja a tudáshoz való hozzáférésnek". Bár az olvasás egyfajta intim kapcsolat a szerző, a mű és az olvasó között, de ez a fajta élmény a könyvtárban kinyílik a közösség felé - jegyezte meg. Hozzátette: a Református Kollégium könyvtára emblematikusan meg tudja jeleníteni az intézmény és a város történetét, kapcsolatát.

Gáborjáni Szabó Botond, a kollégium gyűjteményi igazgatója felidézte: évtizedes előkészítés után 1880. február 15-én nyitotta meg a kapuit az olvasóterem, ahol egyszerre negyvenen válogathattak 3500 mű közül. Már az első esztendőben csaknem négyezer regisztrált látogatója volt a nyilvános könyvtárnak. Az akkori előírások szerint külön igazgatói engedéllyel a városhatáron kívül élők is látogathatták a könyvtárat, de számukra tilos volt könyveket kölcsönözni - idézte a szabályzatot az igazgató. A Református Kollégium Nagykönyvtárában rendezett kamarakiállítás látogatói korabeli dokumentumokat, fotókat tekinthetnek meg Debrecen első nyilvános olvasótermének történetéből.

PestiSracok facebook image

Vezető kép: Olvasóterem a Debreceni Református Kollégium nagykönyvtárában (MTI/Czeglédi Zsolt)

Kapcsolódó témák
debreceni református kollégium nagykönyvtára
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.