Pesti Srácok

Elhalasztották a Mission: Impossible forgatását a járványveszély miatt

Elhalasztották a Mission: Impossible új epizódjának háromhetesre tervezett olaszországi forgatását a koronavírus-járvány miatt - jelentette be hétfőn a Tom Cruise főszereplésével készülő filmet gyártó Paramount filmstúdió.

MTI

A felvételek hétfőn kezdődtek volna Velencében, a városnak azonban a koronavírusos esetek észak-olaszországi megjelenése miatt a hagyományos velencei karnevált is két nappal hamarabb, kedd helyett már vasárnap be kellett fejeznie. Hétfőn Olaszországban már 220 fölött járt a vírusfertőzöttek száma. A járvány terjedésének megakadályozására számos nyilvános rendezvényt lefújtak a térségben.

PestiSracok facebook image

A Paramount közleményében kifejtette, hogy a Mission: Impossible 7. stábjának és szereplőinek biztonsága érdekében megváltoztatták a forgatási tervet, amelynek első állomása lett volna Olaszország. A filmeseknek lehetővé tették a hazatérést. A stúdió hozzáfűzte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik az olasz helyzetet, és annak ismeretében hoznak majd döntést a forgatás folytatásáról. A népszerű akciófilmsorozat 7. részének premierjét 2021 júliusára tűzték ki, a 8. epizódot pedig egy évvel később akarják bemutatni. A film főhősét, Ethan Huntot Tom Cruise alakítja, a filmeket, akárcsak az előző epizódokat, Christopher McQuarrie rendezi.

A Mission: Impossible-sorozat a legnagyobb hollywoodi kasszasikerek közé tartozik, a 2018-ban bemutatott Mission: Impossible - Utóhatás című rész globális bevétele meghaladta a 791 millió dollárt (245 milliárd forintot).

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.