"Évről évre egy kicsivel több, szebb és teljesebb, ami a csángó kultúrából elénk tárul" - Petrás Máriával beszélgettünk

"Aki ellátogat erre a rendezvényre, az közel engedheti magához a csángó kultúrát, egy középkori, vagy annál is régebbi kultúra talán utolsó rezdüléseivel érintkezhet. Ezt óriási dolognak tartom" - mondja Petrás Mária, aki évről évre fellép és kiállít a Kisebbségekért- Pro Minoritate Alapítvány szervezésében megvalósuló Csángó Bálon. A Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikussal beszélgettünk.

MM - 061.hu

"Általában szakrális témájú domborműveket, szobrokat készítek. A diplomamunkám 1995-ben, valamint az 1997-es mesterdiplomám is szakrális témájú volt: Krisztus a kereszten. Engem ez a téma érdekel, ezt tartottam érdemesnek arra, hogy formába öntsem - mondja Petrás Mária, hozzátéve, mindig abból a világból inspirálódik, amelybe született. A Muzsikás együttessel is gyakran fellépő népdalénekes Csángóföldön, Diószénben született, majd Klézsén nevelkedett, mint mondja, ennek a világnak az esszenciáját a hitben, az Istenhez való ragaszkodásban, a Mária-kultuszban látja. "Abban, hogy a csángó ember hogyan tudta ezt lefordítani magának, hogyan tudta beépíteni az életébe, hogyan tudott felkészülni egy ünnepre, mennyire tudott átváltozni egy ünnep alkalmával. Ezt csodáltam, ezt tartottam e világ esszenciájának. Ezt próbálom bemutatni a munkáimban" - tette hozzá Petrás Mária.

Petrás Mária a kerámiák mellett az üveggel is kísérletezik, üvegplasztikával is foglalkozik. A Pesti Vigadó Makovecz-termében látható kiállításon szerepelnek most üvegből készült alkotásai, de mint mondja, elképzelhető, hogy a Csángó bálra is visz belőlük. Az üvegre a különböző szentek alakjainak mintázásakor, formázásakor talált rá a keramikus: "eszembe jutott, hogy Krisztusét valamilyen más anyagból kellene megvalósítani: egy olyan letisztult anyagból, mint amilyen az üveg is. Ez egy izgalmas, átlátszó anyag, ha elképzeljük, ott van, ha akarjuk, akkor meg nincs". Mária-szobrokat is készít üvegből, de a legtöbbször Krisztust formázza meg Petrás Mária, mint mondja, sajátos technikával dolgozik, szeretné, ha egyszerre jelenne meg az, amit ő szeretne elmondani, az anyag, és a „véletlen” is. Erre a hármasra törekszik.

Arra a kérdésre, mit tart a Csángó Bál legfőbb hozadékának, azt feleli, nem tudna megnevezni csak egy dolgot. "Az, hogy van egy rendezvény a világ egyik legszebb fővárosában, ahol egy elveszőben lévő kis nép, és annak művészete kerül a középpontba, óriási dolog", mondja, és azt is hozzáteszi, hogy tíz-tizenöt éve karolták fel igazán a csángók ügyét, sokkal komolyabban veszik, mint azelőtt. Petrás Mária szerint aki ellátogat erre a rendezvényre, az közel engedheti magához a csángó kultúrát, egy középkori, vagy annál is régebbi kultúra talán utolsó rezdüléseivel érintkezhet. "Ezt óriási dolognak tartom. Igazi csángókkal találkozhatnak, illetve olyanokkal, akik őket képviselik. Ha valaki figyeli ezeket a rendezvényeket, észreveheti, hogy évről évre egy kicsivel több, szebb és teljesebb, ami a csángó kultúrából elénk tárul."

A Csángó Bál - amely február 22-én lesz a Millenáris parkban - szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a közönség számára. A fesztivállal szeretnének alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat egy színpadi műsor keretében. A műsort követő táncház pedig alkalmat teremt, hogy a közönség is tevékeny részesévé válhasson e hagyományoknak.