Pesti Srácok

Különleges mesekönyv a Könyvmecénás programban

Rövid szünet után, 2020 februárjában új, a korábbiakhoz hasonlóan különleges könyv került a Könyvmecénás programba. A Móra Kiadó gondozásában 24 kortárs zöld mesét tartalmazó antológia – az Amikor a kukák világgá mentek – nemcsak a kultúra iránt elkötelezettek, de a környezettudatos, jövőért aktívan tenni akarók számára is támogatásra méltó kiadvány lehet.

061.hu

2014-ben a Csimota Kiadó indította útjára a Könyvmecénás programot, melynek célja, hogy a közösségi finanszírozás modelljét alapul véve segítse értékteremtő könyvek megjelenését. A Könyvmecénás program lényege, hogy a támogatók a mecenálási időszak alatt minimum a könyv borítóárával támogatják annak kiadását, melynek fejében 1 tiszteletpéldányt kapnak, nevüket pedig feltüntetik a könyvben elhelyezett mecénási névsorban. Az elmúlt 6 évben a Könyvmecénás programnak is köszönhetően 8 hiánypótló, többnyire gyermek- és ifjúsági irodalmi kiadvány látott napvilágot. A legutóbbi könyv megjelenését, mely 25 izgalmas életű és lenyűgöző teljesítményű magyar nő portréját rajzolja meg kortárs írók és illusztrátorok közreműködésével, 303-an támogatták.

PestiSracok facebook image

A program idei első könyve a 70 éves Móra Kiadó második ünnepi kiadványa, melynek megszületéséhez 24 kortárs szerző és 13 illusztrátor járult hozzá alkotásával. Az Amikor a kukák világgá mentek címet viselő antológiában ma élő szerzők örökítik meg azt, hogy ők miként gondolkodnak napjaink legégetőbb kérdéséről, a környezetvédelemről, mindannyiunk közös otthona, a Föld sorsáról. A mese műfaja sok mindenre ad lehetőséget, de legfőképp arra, hogy cselekvésre buzdítson, példákkal és történetekkel inspiráljon bennünket. A könyvben sok különféle nézőpont és értelmezés olvasható. Van, akit inkább az állatok iránti felelősségvállalás ihletett meg, van, aki szerint csodára is szükségünk van a változáshoz, és van, aki az apró, de szívből jövő tettekben lát megoldást.

A kötet szerzőgárdájának összeállításakor fő szempont volt, hogy a születő művek minél átfogóbb és színesebb képet adjanak a kortárs magyar gyermekirodalom alkotóiról. A huszonnégy felkért szerző (Balázs Ágnes, Böszörményi Gyula, Dávid Ádám, Dóka Péter, Fehér Renátó, Garaczi Zoltán, Kalapos Éva Veronika, Kiss Judit Ágnes, Krusovszky Dénes, Majoros Nóra, Mán-Várhegyi Réka, Marék Veronika, Mészöly Ágnes, Miklya Luzsányi Mónika, Molnár Krisztina Rita, Nógrádi Gábor, Nyulász Péter, Pacskovszky Zsolt, Szabó Imola Julianna, Szenderák Bence, Tóth Kinga, Vig Balázs, Zágoni Balázs, Zalka Csenge), valamint a tizenhárom illusztrátor (Bölecz Lilla, Grela Alexandra, Jásdi Júlia, Kárpáti Tibor, Koszó Gréta, Láng Anna, Molnár Jacqueline, Nagy Dávid, Nagy Diána, Nagy Norbert, Hitka Viktória, Schall Eszter, Valló Berta) névsora már önmagában szavatolja, hogy egy igen sokszínű könyvet kaphasson kézhez az olvasó.

Az antológiát Ughy Szabina szerkesztette, a meséit 6-12 év közötti korosztálynak ajánlja, de felnőtteknek is hasznos, lebilincselő olvasmány lehet. Az Amikor a kukák világgá mentek nemcsak tartalmában, kivitelében is zöld könyv lesz, mivel hazai nyomdában környezettudatos nyomdatechnikával készül. A kötet a 2020. áprilisában, a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.