Pesti Srácok

Papírok-rácsok-akkád - Major Kamill kiállítása a Műcsarnokban

Major Kamill Franciaországban élő magyar képzőművész munkáiból nyílt kiállítás Papírok-rácsok-akkád címmel kedden a Műcsarnokban.

MTI

Még mindig nem kevés olyan magyar alkotó akad, akik a hatvanas, hetvenes években Magyarországot elhagyva nyugaton futottak be sikeres képzőművész pályát, mégis szinte kimaradnak a magyar művészeti kánonból - emlékeztetett a tárlat keddi sajtóbejárásán Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója.

PestiSracok facebook image

Mayer Marianna, a kiállítás kurátora hozzátette: Major Kamill a nyolcvanas években állított ki utoljára a Műcsarnokban, csoportos tárlaton. Ezúttal mintegy harminc 1972 és 2019 között keletkezett munkájával találkozhat a közönség.

Major Kamill 1948-ban Perkátán született, majd a pécsi Művészeti Gimnáziumban tanult, miközben sokat kísérletezett a bonyhádi edénygyár zománcműhelyében is; 1968-ban jelentős szerepe volt a Bonyhádi Zománcművészeti Szimpózium elindulásában.

A fiatal művész jelentkezését kétszer is elutasította a budapesti Iparművészeti Főiskola, 1972-es emigrációja után azonban a párizsi főiskola egyből a harmadik évfolyamra vette fel. Párizsban hamar beilleszkedett a helyi művészeti közegbe, köszönhetően olyan, szintén emigráns magyar művészeknek is, mint Victor és Jean-Pierre Vasarely, Hantai Simon és Reigl Judit.

A kiállítás néhány akrilkép és szitanyomat mellett elsősorban színezett, faragott fatáblákat vonultat fel. Fontos motívum a Hantaira, Yves Kleinre is jellemző ultramarin kék használata, ezt a színt azonban Majornál általában rácsszerkezetek zárják be, utalva többek között a vasfüggöny mögötti világra. Szintén fontos inspirációs forrást jelentett a mezopotámiai ékírásos agyagtáblák ritmusa.

Major Kamill elmondása szerint a Gilgames eposzban szinte minden fontos gondolat csírája benne van, amellyel a későbbi korok művészete foglalkozott. Ezeket a motívumokat azonban a művész gyakran roncsolja, ahogyan akár a természet, akár a társadalom is teszi a kulturális örökséggel.

Major Kamill és Mayer Marianna az MTI kérdésére elmondták, hogy a kiállított munkák többsége a művész műterméből érkezett, de néhány alkotást a Kálmán Makláry Fine Arts kölcsönzött az április 5-ig látogatható tárlatra.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.