Pesti Srácok

Nyilvánosan is hozzáférhető lett az Országos Széchenyi Könyvtár webarchívuma

Az online gyűjteményben tematikusan gyűjtött honlapok, kiemelt eseményekhez kötődő online hírek, továbbá átfogó jelleggel elvégzett "webaratások" eredményei között kutathatnak az érdeklődők.

MTI

Napjainkban az információáramlás leginkább a digitális térben történik, különösen most, amikor a koronavírus-járvány miatt a személyes kapcsolattartás lehetőségei erősen korlátozottak. Az internet a legkomplexebb médium, amellyel az elmúlt száz évben találkoztak a közgyűjtemények, a webes tartalmak mégis a legtöbbször eltűnésre vannak ítélve - emlékeztet az OSZK kommünikéje.

PestiSracok facebook image

Mint a közlemény felidézi, az Országos Széchényi Könyvtár már a kétezres évek elején felismerte, hogy nemcsak a magyar identitás szempontjából fontos dokumentumok megőrzésére van szükség, hanem az illékony online tartalmak mentésére is, 2020 márciusától pedig az OSZK webarchívuma nyilvánosan is elérhetővé vált.

A magyar weboldalak tömeges mentésének lehetőségét az OSZK informatikai fejlesztéséhez szükséges források biztosításáról szóló kormányhatározat alapján kidolgozott Országos Könyvtári Rendszer (OKR) fejlesztési programja biztosítja. A nemzeti könyvtár webarchívuma azzal a céllal jött létre, hogy reprezentatív képet nyújtson az egy adott időszakban nyilvánosan elérhető, a magyar közönségnek szánt és a kulturális örökség részét képező online tartalomkínálatról, a hungarikumok körébe tartozó elektronikus anyagokról.

A webarchiválási tesztprojekt keretében az OSZK 2019 végén már mintegy 250 ezer webhelyet, 35 terabájt összmennyiségű adatot mentett le. Az eltárolt fájlok és URL-címek száma megközelíti a 600 milliót. A dokumentumok gyűjtése háromféleképpen történik: a legfontosabb magyar webhelyekről válogatva, a kiemelt események kapcsán, továbbá "webaratással", általános jelleggel a magyar webtérről.

A tematikus és esemény alapú aratások mellett a webaratás során az OSZK évente egy-két alkalommal igyekszik a magyar webtér minél nagyobb részéről pillanatfelvételt készíteni, vagyis néhány nap alatt lementeni több százezer honlapot a kezdőoldaltól kiindulva legalább két szint mélységig. Az aktuális hírek, kiemelt események aloldalára az OSZK jelenleg heti rendszerességgel menti a koronavírus-járványról szóló magyar nyelvű híreket és információkat.

Február eleje óta már közel 90 forrást gyűjtöttek be, köztük a nagyobb hazai és határon túli híroldalak témával foglalkozó cikkeit, a kormányzat és más szervezetek, intézmények internetes tájékoztató anyagait, valamint az egészségügyi portálok egyes aloldalait. Mint az OSZK hangsúlyozta, az internetes tartalmak archiválásával kapcsolatban Magyarországon egyelőre kevés a tapasztalat, ezért az intézmény webarchívuma egyben tudásbázisként is funkcionál.

A nemrégiben megújult honlapon a webarchívum és a projekt bemutatása mellett külön érhetők el tartalmak a felhasználók, a tartalomgazdák, a téma iránt érdeklődő szakemberek és az újságírók számára. Egy űrlapot kitöltve bárki javasolhatja mindazon magyar webhelyek, online információforrások aratását, amelyeket érdemesnek tart hosszú távon is megőrizni - áll a közleményben.

Archív fotók: Botta Ferenc, Cser István/MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?