Pesti Srácok

Elhunyt Brian Dennehy, a Rambo sztárja

Nyolcvanegy évesen elhunyt Brian Dennehy amerikai színész, aki több ismert filmben, köztük a Rambóban játszott emlékezetes karakterszerepeket, főleg a nyolcvanas és a kilencvenes években. Szerdán este halt meg a connecticuti New Havenben - közölték hozzátartozói és ügynökei.

MTI

A Golden Globe és kétszeres Tony-díjas művész filmes karrierje 1977-ben kezdődött, először különböző tévésorozatokban szerepelt, mint például a Kojak, de felbukkant a Dallasban is. Első filmje a szintén 1977-es Nappalok és éjszakák volt. Egy évvel később az Óvakodj a törpétől című kalandfilmben szerepelt, de akkori szerepei nagyját még sorozatok és tévéfilmek alkották.

PestiSracok facebook image



Az áttörést a Rambo - Első vér című akciófilm hozta el 1982-ben, ahol a helyi kisvárosi seriffet, Will Teasle-t alakította, aki konfliktusba kerül a Sylvester Stallone alakította Rambóval. Karrierje ezután indult be, egymás után jöttek a különböző emlékezetes karakterszerepek olyan sokféle műfajú filmekben, mint a Gorkij park című thriller (1983), a Selyemgubó című sci-fi (1985), a Silverado című western (1985), a Trükkös halál című kalandfilm (1986) vagy a Törvényszéki héják című krimi (1986), de szerepelt korábbi filmjei folytatásaiban is, mint a Selyemgubó 2 (1988) és a Trükkös halál 2 (1991).

Eközben továbbra is látható volt televíziós sorozatokban és tévéfilmekben is. A kilencvenes években olyan ismert filmjei voltak, mint az Ártatlanságra ítélve (1990), a Tommy Boy (1995), a Henrietta csillaga (1995) vagy a Rómeó + Júlia (1996). A 2000-es évektől tévéfilmek és sorozatok alkalmi szerepei jelentették karrierje állomásait, de animációs filmekben is szinkronizált.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)